A Magyar Nemzeti Bank kiemelt feladataként kezeli, hogy a jegybanki döntéseket megalapozó információkat a lehető legszélesebb körben és leggyorsabban megossza a szakmai közvéleménnyel. A növekvő transzparencia a piaci szereplők számára tovább javíthatja a jegybanki döntések kiszámíthatóságát. Ezzel összhangban az MNB a beérkező havi inflációs adatokról, valamint az átmeneti és a középtávon várhatóan érvényesülő inflációs hatások mértékéről havi rendszerességgel nyilvános elemzést készít.
A jegybank 2013 februárjától kezdve a hivatalos KSH publikációt követő munkanapon rendszeresen közzétette inflációs alapmutatóit. Az alapmutatók kiegészülnek egy rövid, leíró jellegű szöveges értékeléssel is. Az inflációs tendenciák tényszerű ismertetése mellett az elemzés célja, hogy azonosítsa és szükség esetén felhívja a figyelmet az alapfolyamatok megítélését esetlegesen nehezítő, egyes részpiacokon jelentkező átmeneti hatásokra.
A KSH által számított fogyasztóiár-index – összhangban a nemzetközi gyakorlattal – az infláció általános mérőszáma. E mutató mellett a KSH számítja és közli a maginflációs mutatót is. Az inflációs alapfolyamat mutatókat az MNB ezek felhasználásával, valamint saját módszertana alapján állítja össze. Ennek megfelelően a jegybank által közzétett mutatók nem alternatív fogyasztóiár-statisztikát jelentenek, hanem a KSH által közölt adatokból állítanak elő a monetáris politika szempontjából releváns indikátorokat.
A könnyebb hozzáférhetősége céljából az adatok a jegybank honlapján állandó jelleggel, közvetlenül is hozzáférhetővé válnak.
Az MNB jegybanktörvényben foglalt árstabilitásnak megfelelő inflációs célja továbbra is a KSH által számított fogyasztóiár-index 3 százalékos értékében van meghatározva. Az inflációs alapmutatók szintje és az MNB teljes fogyasztóiár-indexben definiált inflációs célja között nincs közvetlen megfeleltethetőség.