„Zsebesek” az online térben

Hihetetlenül olcsó karácsonyi ajándékötlet a Facebookon? Webáruház, amely irreálisan kedvező áron kínál termékeket? Ismeretlen értékesítő, személyesen nekünk szánt ajánlattal? – Legyünk résen! A kiberbűnözők figyelmetlenségünket és kapkodásunkat igyekeznek kihasználni annak érdekében, hogy hozzáférjenek személyes adatainkhoz, eszközeinkhez, pénzünkhöz.

Gyors, megalapozatlan döntés – lecsapolt bankszámla

A karácsonyt megelőző forgatagban hajlamosabbak vagyunk gyorsabb, ezáltal meggondolatlan döntéseket hozni, amivel megkönnyítjük a csalók dolgát. Legyünk elővigyázatosak, és védekezzünk a kiberbűnözők ellen, hogy ne legyen kellemetlen meglepetés egy jóhiszemű internetes vásárlásból!

Minden esetben dermesztő, ha azzal szembesülünk: lecsapolták a bankszámlánkat, de karácsony előtt talán még rosszabbul érint egy ilyen helyzet. Épp ezért már a vásárlási hajrá előtt vértezzük fel magunkat a legfontosabb tudnivalókkal, hiszen az online csalók kizárólag a mi közreműködésünkkel férhetnek hozzá adatainkhoz. Nehezítsük meg a dolgukat! Bár általában egy lépéssel az áldozatok előtt járnak, mégis sikeresen megvédhetjük magunkat, ha odafigyelünk néhány apróságra, ha gyanakvóan kezelünk bizonyos helyzeteket, és ennek megfelelő döntéseket hozunk.

Mire figyeljünk?

• Mindig nézzünk utána, ellenőrizzük az adott oldalt, mielőtt vásárolnánk, nem valószínű, hogy mi leszünk az elsők, akit megpróbálnak átverni, és ennek általában nyoma van az interneten. Érdemes a cégadatokat is áttekinteni. Ha valahol kizárólag külföldi értékeléseket találunk, az gyanúra ad okot.
• A megdöbbentően olcsó árakat kínáló oldalak, közösségi médiából érkező egyedi ajánlatok gyakran hamis weboldalra, webshopra irányítanak. Ezek adathalász webhelyek, amelyeket kerüljünk el!
• Online vásárlás esetén lehetőleg kizárólag az erre létesített, feltöltött virtuális kártyát (webkártya) használjunk. Ezen csak alacsony összeget tartsunk, illetve minden esetben mérlegeljük az előrefizetés kockázatát, legyen gyanús, ha utánvétre nincs lehetőség!
• PIN kódot nem kérnek online vásárlás esetén! Ha egy webshop ilyen adatot kér tőlünk, gyanakodjuk, és ne adjuk meg a kódunkat!
• Legyünk óvatosak a gyanús futárszolgálati, „vámfizetési” üzenetekkel! Bevett csalási mód, hogy a kiberbűnözők magukat futárküldő cégnek álcázva például SMS-ben, e-mailben bírnak rá gyanútlan áldozatokat arra, hogy egy linkre kattintsanak vagy applikációt letöltsenek. Gyanakodjunk akkor is, ha külföldi telefonszámról – nem +36-os előhívószámmal – érkezik magyar csomagkézbesítő szolgáltató értesítése! Legyen körültekintő, csak megbízható forrású linkekre kattintson!
• Más kérésére semmilyen alkalmazást, programot ne telepítsünk a számítógépre vagy mobiltelefonra, még akkor sem, ha azt a bank nevében kérik!

• Soha ne adjuk ki telefonon vagy gyanús oldalnak internetbanki azonosítóinkat, fizetéshez szükséges bankkártyaadatainkat!
• Ha egy gyanús, sürgető hívás hitelességében bizonytalanok vagyunk, szakítsuk meg, és hívjuk fel mi a bankunkat vagy szolgáltatónkat az ismert kapcsolattartási telefonszámon! Nincs közös banki ügyfélszolgálat – csalóval van dolgunk, ha azt állítja, hogy átkapcsol másik bankhoz!
• Kérjünk keresztazonosítást, amelynek során a feltett kérdésekre a válaszok egy részét az intézmény ügyintézője adja meg, a válaszok másik részét pedig az ügyfél!
• Pénzösszeg fogadásához a nevünkön, számlaszámunkon (most már lehet e-mail cím, telefonszám is) kívül másra nincs szükség. Ha valakinek ez nem elég, akkor azonnal szakítsuk meg vele a kapcsolatot!
• Piactéren soha ne fizessünk, ha mi vagyunk az eladók!
• Kérjünk értesítést a bankunktól a számlánkat vagy kártyánkat érintő műveletekről, pénzmozgásokról, továbbá állítsunk be limiteket, regionális és online korlátozást bankkártyáinkra!
• Lehetőleg ne kattintsunk a kereső által megadott „szponzorált” találatokra – ezek jellemzően elsőként jelennek meg a keresések között! Ha tudjuk az adott bank, szolgáltató internetes címét, akkor gépeljük be saját magunk vagy használjuk a böngészőben elmentett könyvjelzőt!
• Ne klikkeljünk meggondolatlanul üzenetekben érkező linkekre, csatolmányokra! A „túl szép, hogy igaz legyen” befektetési ajánlatokra ne kattintsunk rá, a megtakarítások kezelését bízzuk olyan szolgáltatóra, amely közismert, és rendelkezik a szükséges MNB-engedélyekkel! Mindez igaz a termékekre is: ha valamit nagyon olcsón árulnak, akkor feltehetően csalással van dolgunk.
• Használjunk erős jelszót! A 12 karakteres, kis- és nagybetűt, számot és speciális karaktert is tartalmazó jelszó megnehezíti a kiberbűnözők dolgát. Azonban a születési dátumokat, beceneveket, „123456” vagy „jelszó” típusú jelszavakat azonnal feltörik. A Nemzeti Kibervédelmi Intézet jelszó ellenőrző modulja segít a megfelelő erősségi védelmi vonal összeállításában.
• Kerüljük a nyilvános wifiket! Ne használjunk ilyet internetes vásárláshoz, bankoláshoz, vagy egyéb pénzügyi tranzakcióhoz! Ha online vásárolunk, azt otthonról tegyük meg!

Hová fordulhatunk további információkért?

A Pénzügyi Navigátor Digitális biztonság menüpontjára kattintva számos további hasznos információt talál, valamint érdemes felkeresni a KiberPajzs oldalt és a Nemzeti Kibervédelmi Intézet honlapját.

Frissítve: 2024. november 15.