A megtakarítások jelentőségéről

Ha úgy határoz, hogy bevételei egy részét megtakarítja, akkor gyakorlatilag jövedelme egy részének azonnali elköltéséről mond le, egy jövőbeni kiadás fedezetére teszi félre (például gépjármű vagy lakás megvásárlása), de tartalékolhat a nem várt élethelyzetekre (pl. munkanélküliség, betegség) is.

1. Céljai eléréséhez később egyáltalán nem, vagy kevesebb hitelt kell felvenni! Így a kitűzött cél olcsóbban is elérhető.
2. Ha takarékoskodik a nem várt helyzetek megoldására, később a megoldás kevésbé okoz anyagi problémát!
3. Ha hosszabb ideig tud félretenni, később megengedhet olyan dolgokat (pl. nyaralás), melyekre korábban nem volt lehetősége!

Ha a megtakarított pénzt nem készpénzben vagy a folyószámlán, esetleg a „párnacihában” tartja, hanem tudatosan kezeli (pl. elhelyezi banki betétben), annak értéke az idő előre haladtával várhatóan nőni fog a pénzügyi szolgáltatótól kapott kamattal vagy hozammal. Jövőbeni anyagi lehetőségei így akár bővülhetnek is! Már egy viszonylag alacsonyabb összeg (pl. 10 ezer Ft/hó) rendszeres megtakarítása is néhány éven belül jelentős anyagi tartalékot biztosíthat.

Az egyes megtakarítási lehetőségekről részletesebben a Megtakarítástípusok cikkből tájékozódhat!

• Milyen célra gyűjt?
• Mekkora megtakarított összeggel rendelkezik jelenleg, és ezt az összeget milyen időtartamra tudja nélkülözni?
• Milyen feltételekkel juthat a lekötött pénzéhez, ha a futamidő lejárta előtt mégis szüksége lenne rá?
• A várható hozam érdekében mekkora kockázatot hajlandó vállalni?
• Vonatkozik-e az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) betétvédelme a megtakarításra?
• Mi alapján hasonlíthatóak össze az egyes banki ter-mékek?
• Érdemes-e az összes megtakarítást egy féle befektetési formában elhelyezni?

1.Milyen célra gyűjt?

Már a takarékoskodás megkezdésekor érdemes eldönteni, mi a megtakarítással elérni kívánt cél. Más szempontokat kell figyelembe venni, ha például lakást szeretne vásárolni, vagy ha a következő nyaralásra spórol.

A megtakarítási formák kiválasztásában segítséget nyújthat az MNB Betét- és megtakarításkereső alkalmazása.

2. Mekkora megtakarított összeggel rendelkezik jelenleg, és ezt az összeget milyen időtartamra tudja nélkülözni?

A különböző nagyságrendű megtakarításhoz más típusú terméket érdemes választani. Amennyiben néhány tízezer forintról van szó, érdemes inkább a különböző időtávra lekötött klasszikus betéti konstrukciókban gondolkodni vagy megtakarítási számlát nyitni. Amennyiben hosszabb távra nagyobb összegek állnak rendelkezésére, szóba jöhetnek az összetettebb terméktípusok pl. a kombinált megtakarítási formák vagy a tartós befektetési szerződés választása is.

Annak meghatározásához, hogy mekkora összeg áll a családi költségvetés rendelkezésére, segítségére lehet az MNB Háztartásiköltségvetés-számító alkalmazása. A kalkulátor segít összevetni háztartása bevételeit a várható kiadásokkal, így eldöntheti, hogy egyensúlyban van-e a család költségvetése.

3. Milyen feltételekkel juthat lekötött a pénzéhez, ha a futamidő lejárata előtt mégis szüksége lenne rá?

Előfordulhat, hogy a lekötött pénzéhez vagy annak egy részéhez a futamidő lejárata előtt szeretne hozzáférni. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a betétben elhelyezett összeghez a lekötési idő lejárta előtt csak jelentős kamatveszteség árán férhet hozzá. Vannak olyan szolgáltatók, akik egyáltalán nem fizetnek kamatot a betét futamidő előtti feltörése esetén! Ezért megtakarításait érdemes olyan módon megosztania, hogy szükség esetén legyen viszonylag csekély veszteséggel, könnyen hozzáférhető forrása is. Erre alkalmasak például a megtakarítási számlák, melyek általában havonta meghatározott alkalommal lehetőséget biztosítanak pénzkivételre.

4. Van-e összefüggés az elérhető hozam és a kockázat között?

Megtakarítása elhelyezésekor pénze azonnali elköltéséről mond le, ezért pedig azt várja el, hogy annak felvételekor még több pénze legyen, vagyis kamatot/hozamot kapjon utána. Megtakarítása akkor biztosít ténylegesen több pénzt (reálhozamot), ha a bank által ígért hozam (nominális hozam) a kifizetéskor meghaladja az infláció befektetés időszakára vonatkozó mértékét.

Bizonyos pénzlekötési típusok esetében (pl. bankbetétek, állampapírok) lejáratkor a lekötött pénzt és az ígért kamatot is szinte biztosan megkapja, így ezen termékek kockázata alacsony. Vannak olyan pénzügyi lehetőségek (pl kötvény, részvény), amelyek rövidtávon kockázatosabbak, de hosszabb távon magasabb hozamot hozhatnak.

5. Vonatkozik-e az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) betétvédelme a megtakarításra?

A kockázatok mérséklése szempontjából fontos, hogy a kiválasztott megtakarításra vonatkozik-e betétbiztosítás, azaz az Országos Betétbiztosítási Alap garanciája.
Magyarországon a betétbiztosítási rendszer intézménye az Országos Betétbiztosítási Alap, amelyhez a bankok, takarék- és hitelszövetkezetek, valamint lakás-takarékpénztárak kötelesek csatlakozni. Az OBA alapvető feladata a kártalanítás, így, ha egy hitelintézet fizetésképtelenné válik, a nála elhelyezett betéteteket – meghatározott feltételek mellett - az OBA fizeti ki az ügyfeleknek. A kártalanítás betétesenként és hitelintézetenként legfeljebb 100 ezer eurónak megfelelő forintösszeg.

A betétvédelemmel kapcsolatosan további fontos információkat az OBA honlapján talál.

6. Mi alapján hasonlíthatóak össze az egyes hitelintézeti termékek?

Mielőtt dönt arról, hogy milyen megtakarítási formát választ pénze elhelyezéséhez fontos, hogy összehasonlítsa a termékeket. Ezt legkönnyebben az Egységesített Betéti Kamatlábmutató (EBKM) segítségével teheti meg, amelya betét ténylegesen kifizetendő éves kamatát mutatja. Az EBKM-et minden hitelintézet köteles kiszámítani és ügyfelei tudomására hozni.

7. Érdemes-e mindent „egy lapra” feltenni?

Bármilyen megtakarítási típust választ, célszerű befektethető pénzét többféle lehetőség között megosztani, nem javasolt az összes megtakarítását egy féle befektetési formában elhelyezni. Ez a megosztási módszer esélyt ad arra, hogy a kockázatokat csökkentse. Így nagyobb ugyanis az esély arra, hogy lesz olyan befektetési forma, amely kárpótolhatja, ha egy másik konstrukció esetleg kevésbé volt sikeres. A kockázatos termékeknél különösen fontos, hogy teljes megtakarított pénzét ne egyetlen termékbe fektesse. Minden esetben csak akkor kössön szerződést, ha már rendelkezik a szükséges, megalapozott pénzügyi ismeretekkel, valamint eléggé ismeri és megértette a termékeket!

Utolsó frissítés: 2020. február 7.