A halasztott tőketörlesztéses, életbiztosítással kombinált lakáshitelek

A legtöbb jelzáloghitelt nyújtó pénzügyi intézmény a hitel biztosítékaként, fedezeteként jelzálogjogot jegyeztet be a megvásárolt ingatlanra vagy más, a hitelfelvevő által felajánlott ingatlanra. A bank jelzálogjoga mellett azonban további biztosítékul szolgál az életbiztosítás mint másodlagos fedezet.

A pénzügyi intézmények különféle hitelkonstrukciókat kínálnak, amelyekhez eltérő típusú életbiztosítások kapcsolódhatnak. Nemcsak az életbiztosítások típusában mutatkozik eltérés, hanem abban is, hogy a hitel- és az életbiztosítási szerződések megkötésére egymással egy időben, egymásra tekintettel, vagy eltérő időpontban kerül sor.

Az igénybe vehető életbiztosítások legjellemzőbb típusai

Tisztán haláleseti kockázatra kötött, hitelfedezeti életbiztosítások

Az ügyfelek a jelzáloghitel-szerződés megkötésével egyidejűleg szerződőként hitelfedezeti biztosítást köthetnek halál esetére, illetve biztosítottként csatlakozhatnak egy, a bank által már korábban megkötött csoportos hitelfedezeti életbiztosítási szerződéshez, amelyet a bank mint szerződő korábban keretjelleggel kötött meg, előre nem ismert számú és kockázatú ügyfélre. A biztosítás díját az előbbi esetben elkülönítetten fizeti meg az ügyfél, míg az utóbbi esetben a biztosítás ára rendszerint benne van a hiteltörlesztő-részletekben, így az ügyfél nem fizet külön biztosítási díjat a biztosítónak. A biztosítási szerződés kedvezményezettje a bank, így az ügyfél (biztosított) halála esetén annak bankkal szemben fennálló tőketartozását a biztosító kiegyenlíti a bank felé, amivel megszűnik a hitelfelvevő jelzálogtartozása (mindenkor feltételezve, hogy a biztosítási szerződés kötésekor megállapított biztosítási összeg fedezi a fennálló tőketartozást). Egyes konstrukcióknál lehetőség van arra, hogy az ügyfél kiegészítse a biztosítás tartalmát baleseti szolgáltatásra, továbbá olyan váratlan eseményekre, mint a rokkantság, munkanélküliség, betegség bekövetkezése. Ezen szerződéseknél a biztosító szintén átvállalja a kölcsön visszafizetését a bank felé.

A fent ismertetett biztosítások körében a biztosítási védelem igénybevétele felől az ügyfél jellemzően szabadon dönthet. Előfordul azonban, hogy a bank – kockázatos ügyfelek esetén vagy automatikusan, valamennyi ügyfelére kiterjedően – kötelezően előírja életbiztosítás kötését a bankhitelhez. Abban az esetben, ha a hitel ingatlan-, illetve jövedelemfedezettsége megkívánja, a bank az ügyfélkockázat fennállását adósminősítés (kor, jövedelem és vagyon) alapján határozza meg, és kockázatos ügyfélnek minősítheti a hitelkérelmezőt.

Megtakarítási elemet is tartalmazó életbiztosítások

A hagyományos vegyes – kockázati (haláleseti) és megtakarítási (elérési) elemet is tartalmazó – életbiztosítások kombinálása jelzáloghitelekkel ugyancsak széles körben elterjedt. Ezen életbiztosítások az “életfedezeten” túl alkalmasak egy távoli időpontban szükségessé váló, rendszerint jelentősebb összeg nagy biztonsággal történő összegyűjtésére. Ezen képességük alkalmassá teszi őket a jelzáloghitelekkel való összekapcsolásra.

Ehhez hasonlóan a jelzáloghitelek nemcsak a hagyományos, hanem a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosításokkal is összekapcsolódhatnak, amelyeknél a megtakarítások, befektetések az ügyfél által választható portfoliókba (ún. eszközalapokba) kerülnek.

Mindkét megtakarítási biztosítástípusra igaz, hogy a biztosító az ügyfél befizetéseiből képzett tartalékot fekteti be. A különbség az, hogy míg a hagyományos vegyes életbiztosítás esetében a lejárati összeg előre, már a biztosítás megkötésekor meghatározott és garantált (tehát az ügyfél pénze nincs kitéve a hozamingadozásoknak, és biztos a tőketartozás visszafizetése), addig a unit-linked életbiztosítások esetében nem lehet előre meghatározni a lejárati biztosítási összeg mértékét, mivel ezeknél a befektetés az ügyfél által választott eszközalapokba, jellemzően az ügyfél kockázatára történik. A második esetben tehát, amennyiben a befektetés nyereséges volt, a hitel visszafizetése után hozzájut az ügyfél a fennmaradó hozamokhoz, miközben a biztosító a biztosítás feltételei szerint helytáll. Előfordulhat azonban az is, hogy a futamidő végén a felhalmozott összeg nem elegendő a hitel visszafizetésére. Unit-linked életbiztosításoknál ezt a kockázatot csökkenti minimálisra a biztosító által esetlegesen vállalt tőkegarancia, illetve tőke- és hozamgarancia, erről érdemes tájékozódni a biztosítás kötésekor.

A hitel- és biztosítási termékek összekapcsolására alkalmazott legjellemzőbb megoldások

Lakáshitel- és életbiztosítási szerződés együttes kötése

Egy időben, egymásra tekintettel kötött szerződésekről akkor beszélünk, amikor az ügyfél (szabad elhatározásból vagy a hitel felvételének egyik feltételeként) köt új életbiztosítást. Ebben az esetben az ügyfél azért köt életbiztosítást, hogy a hitelintézettől jelzáloghitelt kapjon. Az ügyfél e termékkörben mind a hitellel, mind pedig a biztosítással együtt járó díjakat, költségeket ki kell, hogy fizesse.

Együttes kötésről beszélhetünk akkor is, ha a hitelfelvevő ügyfél a biztosítást nem szerződőként köti meg, hanem utóbb, biztosítottként lép be egy már fennálló csoportos életbiztosításba, amelyet a bank mint szerződő korábban keretjelleggel kötött meg, előre nem ismert számú és kockázatú ügyfélre. A bank abban az esetben is költségeinek figyelembevételével állapítja meg a hiteltermék „árát”, ha e költségeket külön nem mutatja ki ügyfele felé.

Lakáshitel felvétele már fennálló életbiztosításhoz

Az eltérő időpontban kötött szerződések tipikus esete az, amikor az elsősorban fedezeti jellegű életbiztosításához az ügyfél később vesz fel hitelt. A biztosítási szerződés első éveiben befizetett díjak összegét a banki kölcsön nyújtásánál mint „saját erőt” veszi figyelembe a bank, amely a hitelezés biztonságát növeli. A hitelszerződés megkötését követően a banktól felvett hitel törlesztőrészleteit a banknak kell fizetni, de emellett a biztosítási szerződést is fenn kell tartani, vagyis a biztosítási díjat a biztosítónak kell fizetni a futamidő végéig. E konstrukció esetén – feltéve, hogy az ügyfél egyéb fedezetet nem vesz igénybe – a nyújtott hitel összege legfeljebb a biztosítás még hátralévő elérési szolgáltatásainak összegéig terjedhet.

A halasztott tőketörlesztéses hitelkonstrukcióba bekapcsolt életbiztosítás

A halasztott tőketörlesztéses hitelkonstrukció specialitása nem is az életbiztosítások társított jellegében van (hiszen itt is a megtakarítási jellegű életbiztosításokat használják fel a bankok), hanem sokkal inkább magában a kombinációban.

A halasztott tőketörlesztéses hitelkonstrukciók esetén a felvett hitel tőkéjének vagy a tőke egy részének fedezésére hagyományos vegyes vagy unit-linked életbiztosítás lejárati összege szolgál. Ez esetben az adós a bank felé csak a kamatot és a kezelési költséget fizeti, a tőketörlesztést az életbiztosításban halmozza fel, és lejárat(ok)kor ez szolgál a lakáshitel tőkerészének törlesztésére. A biztosítás egyrészt fedezetül, másrészt megtakarításként is funkcionál.

A halasztott tőketörlesztéses konstrukcióhoz kapcsolódó életbiztosítást a biztosítók célzottan csak olyan ügyfelek számára értékesítik, akik hitelt szeretnének felvenni és a hitel nélkül rendszerint nem is tartanának igényt a biztosításra. Ez a konstrukció előfordulhat egy idejű megkötés, vagy utólagos hitelfelvétel esetében is.

Valamennyi konstrukció kapcsán elmondható…

…hogy a biztosítási szerződés kedvezményezettje a hitelnyújtó bank lesz, így a biztosítási esemény bekövetkezésekor a bankot illeti a felhalmozott biztosítási összeg, és csak a hitel teljes törlesztését követően fennmaradt összegre tarthat igényt maga a szerződő, vagy a szerződésben nevesített eredeti kedvezményezett, azok hiányában az örökösök.

• A bank e jogosultsága, kedvezményezetti pozíciója nem törölhető.
• Egy életbiztosítás csak egy kölcsönszerződéshez kapcsolható fedezetként.

Az életbiztosítási és a jelzáloghitel-szerződések összekapcsolásának valamennyi fent bemutatott esetére igaz az is, hogy – bár kezdő időpontjuk lehet eltérő – lejárati időpontjuk megegyezik, vagy legalábbis a biztosítás tartama jellemzően nem rövidebb, mint a hitelé.

Utolsó frissítés: 2024. augusztus 16.