Befektetési egységhez kötött életbiztosítás

A befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosítások a vegyes életbiztosítások által nyújtott szolgáltatásokat (kifizetés halálesetkor vagy tartam végén) ötvözik a befektetési alapok által kínált befektetési lehetőségekkel.

A konstrukció lényege, hogy a befizetett díjakat a biztosító által felkínált és a szerződők által kiválasztott befektetési alapokhoz hasonlító eszközalapokba fektetik, így a lejáratkori - vagy haláleseti - kifizetés mértékét elsősorban ezen alapok hozama határozza meg. A biztosító a befizetett biztosítási díjból befektetett összeget ún. befektetési egységekben tartja nyilván, és az adott eszközalap árfolyama határozza meg az aktuális értékét. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítás nem befektetési alap!

Sokszor hallani, hogy a unit-linked biztosítás egyesíti magában a vegyes életbiztosítások (kifizetés halálesetkor vagy a szerződés lejártakor) és a befektetési alapok által kínált előnyöket. Első látásra valóban sok a hasonlóság. A unit-linked biztosítás viszont jellemzően hosszú távra szóló, a visszavásárlás sajátosságai miatt nehezen készpénzzé tehető, befektetési elemet is tartalmazó biztosítás, és a hozzá kötődő ügyfélköltségek is jelentősen különböznek a befektetési alapokéitól.

Mindkét típus esetében – gyakorta ugyanazon cégekhez tartozó – megbízott vagyonkezelők foglalkoznak a befektetéssel, és azoknak az egyéni számlákon lévő aktuális értékét befektetési egységekben tartják nyilván. Ez a módszer egyúttal azt is lehetővé teszi, hogy a szerződő – a klasszikus életbiztosításokkal ellentétben – akár naponta nyomon kövesse a befektetési egységek árfolyamváltozásának mértékét. Ennek elérhetőségét a biztosító megadja a szerződéskötést megelőző tájékoztatás során, esetenként az általános szerződési feltételekben. 

A folyamatos díjfizetésű unit-linked biztosítások mellett elérhetők egyszeri díjas konstrukciók is. Ezeknél – mint nevük is mutatja –, csak egyetlen alkalommal, közvetlenül a szerződés megkötése után kell befizetni egy nagyobb összegű díjat, általában minimum 100-200 ezer forintot. E típus esetében a biztosító mentesül a rendszeres befizetések adminisztrációjának terheitől. 

A unit-linked biztosítás rugalmassága lehetővé teszi, hogy havi, negyedéves, féléves, esetleg éves rendszeres díjfizetés mellett egyszeri rendkívüli összegeket is elhelyezzen a biztosítónál. Nagyösszegű rendkívüli befizetés esetén egyes biztosítók néhány százaléknyi prémiumot (tehát egyfajta többletdíjat) is jóváírhatnak a számláján.

Többféle költség

A unit-linked biztosítások esetében nem könnyíti meg a helyzetet, hogy a költségstruktúra meglehetősen bonyolult, amelynek ismerete azonban nélkülözhetetlen a megalapozott döntés meghozatalához.

A költségek a következők lehetnek.

• Eladási és vételi árfolyamkülönbség. A biztosítók egy része az eszközalapokban nyilvántartott befektetési egységekre eladási és vételi árfolyamot határoz meg. Úgy tekintik, hogy amikor Ön díjat fizet be, akkor befektetési egységeket adnak el Önnek, amikor pedig a biztosítók szolgáltatására kerül a sor, akkor ők vesznek vissza befektetési egységeket Öntől. Természetesen az eladási árfolyam a magasabb, ami azt jelenti: a biztosítótársaságok egy bizonyos részt elvonnak a díjból. Tehát a befektetési egységek értékének (és így a hozam) kiszámításánál e levonást figyelembe kell venni.

• Levonás a kezdeti költségeknél. További terhet jelent, hogy a biztosítók egyfajta kezdeti költséget is levonnak, elsősorban azért, hogy abból fizessék ki az ügyfél megszerzése miatti terheiket. A kezdeti befizetések egy részét úgynevezett kezdeti egységként tartják nyilván, és azokból az egyéb (felhalmozásinak nevezett) egységektől eltérően költségrészt vonnak le. A rendszerint minden év elején esedékes levonás akár 10 esztendőre is szólhat, és mértéke akár a kezdeti befektetési egységek néhány százalékát is elérheti. Előfordulhat, hogy e költségtípus helyett alapnyitási díj, alapkezelési vagy tőkegyűjtési költség elnevezéssel hasonló mértékű, a díjbefizetések százalékában számított jutalékot vonnak le.

• Adminisztrációs költség. Fix összegű adminisztrációs vagy kezelési költséget is felszámítanak, aminek mértéke évről-évre jellemzően az infláció függvényében változhat.

• Alapváltási díj. Egyes biztosítók már az első alkalommal, mások viszont csak a második vagy harmadik alkalom után számítanak fel külön díjat akkor, ha az ügyfél át akarja rendezni befektetésének összetételét, azaz váltani akar a kínált eszközalapok között. Néhány biztosító e módosításokért is fix díjat számít fel, mások viszont az áthelyezett összeg százalékos részét kérik el.

• Biztosítási kockázati díj. Az ügyfélterhek mellé még hozzá kell számítani a biztosítási kockázat fejében felszámított költséget is. Ennek mértéke elsősorban a szerződés egyedi jellemzőitől és a halálesetre szóló fedezet mellé kért kiegészítő biztosításoktól függ. Mint említettük, a biztosítók által az egyes eszközalapokra megadott éves bruttó hozamot a kockázati díj levonása előtt számítják. Még inkább körülményessé teszi a levonás pontos mértékének megismerését, hogy a kiegészítő biztosítások díja általában fix, míg a halálesetre szólóé „mozgó”: mértéke az eszközalapokban lévő összes egység aktuális értékétől függ.

A biztosítók szerződési feltételeikben közzéteszik a felszámított költségfajtákat, az ügyfelek azonban sokszor csak akkor szembesülnek ezek tényleges értékével, amikor már megkötötték a szerződést és megkapták az egyenlegértékesítőjüket is. Célszerű ezért előzetesen részletes tájékoztatást kérni arról, hogy a biztosító milyen mértékű és típusú költségeket kíván érvényesíteni.

Követheti befektetése gyarapodását

A biztosító évente egyszer köteles írásban tájékoztatni ügyfeleit a unit-linked biztosítás aktuális helyzetéről, ezen belül – többek között – az életbiztosítási szerződés számlájának helyzetéről, a szerződésre beérkezett biztosítási díjakról, a biztosítási szerződéssel kapcsolatban levont költségekről, a szolgáltatások és maradékjogok (visszavásárlási érték, illetve díjmentes leszállítás) értékéről, a befektetési egységek árfolyamáról. A levélnek minden évben ugyanarra a naptári napra kell vonatkoznia. A biztosító köteles megküldeni Önnek a tájékoztatólevelet a fordulónapot követő 15 napon belül. Egy év alatt azonban rendkívül sok minden történhet befektetése értékével, így – ha teheti – ennél gyakrabban ellenőrizze unit-linked biztosítása befektetési egységeinek árfolyamát! Év közben is bármikor kérhet tájékoztatást a biztosításáról, amiért a biztosító jogosult díjat felszámítani, de a 15 napos határidőt ekkor is köteles betartani.

Külön figyeljen arra, hogy a biztosító részletesen feltüntesse, milyen jogcímen fizetett ki különböző összegeket az Ön számlájáról. A tájékoztatóban fel kell tüntetni, hogy ennek oka biztosítási esemény miatti szolgáltatás, teljes vagy részleges visszavásárlás, a kifizetéshez kötődő esetleges külön költségek levonása volt-e, s vannak-e a biztosító által még le nem hívott, de már előírt költségek.

A befektetési egységek nettó eszközértékének rendszeres nyomon követése lehetséges a biztosítók internetes honlapján, telefonos ügyfélszolgálatán vagy fiókjaikban személyesen.

Mielőtt unit-linked biztosítási szerződést köt

• Gondolja meg, hogy ha a futamidő lejárta előtt szeretne pénzéhez jutni (visszavásárlás), azt az első két-három évben nagy veszteséggel, de a későbbiekben is csak jelentős költségek árán teheti meg! A részleges pénzkivonás is járhat negatív következményekkel (pl. költségek, árfolyamveszteség és szerződésben esetlegesen rögzített bónuszok elvesztése).
• Kérjen részletes tájékoztatást arról, hogy a biztosító a tartam során mikor és összeg szerint milyen mértékű és típusú költségeket kíván érvényesíteni!

Utolsó frissítés: 2024. december 20.