Érvényes szabályok a kgfb rendszerében

A díjhirdetés szabályai

A biztosítók bármikor díjtarifát hirdethetnek, az új díjtarifák a meghirdetés napjától számított 60. nap után, egy előre meghatározott napon lépnek hatályba, s azokat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján, saját honlapjukon, továbbá a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) honlapján teszik közzé. A honlapok közötti esetleges eltérés esetén az MNB honlapján meghirdetett tarifa alkalmazandó.

Ennek megfelelően a biztosítók évente többször hirdethetnek díjtarifát, de egy adott napra vonatkozóan csak egy díjtarifa lehet hatályos.

A Kártalanítási Számla kezelője (MABISZ) az MNB honlapján hirdeti meg a fedezetlenségi díjtarifáját, legkésőbb a naptári év végét megelőző 45. napig, továbbá a MABISZ honlapján is közzéteszi. Eltérés esetén az MNB honlapján meghirdetett tarifa alkalmazandó. Évente csak egyszer lehet fedezetlenségi díjat hirdetni.

A szerződéskötés szabályai

A biztosítási időszak nem a naptári évhez kötődik, hanem főszabály szerint a szerződésben meghatározott kockázatviselés kezdetétől számított egy évre szól. A szerződésre az a díjtarifa lesz érvényes, amely a biztosítási időszak kezdő napján érvényben van a választott biztosítónál. Azaz a következő évfordulóig ez a tarifa vonatkozik a szerződőre, függetlenül attól, hogy a biztosító időközben esetleg újabb tarifát hirdet meg.

A szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatot az üzembentartó, ennek hiányában a tulajdonos (a továbbiakban együttesen: fogyasztó) teszi. Amennyiben az ajánlat megfelel a biztosító által meghirdetett díjtarifában foglaltaknak, a biztosító köteles azt elfogadni. Ez alól kivétel, ha az előzményszerződés a biztosító biztosítási időszak végére történő felmondásával vagy díjnemfizetéssel szűnt meg, de ebben az esetben is csak a következő biztosítási időszakra tagadhatja meg az ajánlat elfogadását. A biztosító a hozzá történő beérkezéstől számított 15 napon belül utasíthatja el az ajánlatot, vagy tehet javaslatot annak módosítására.

A biztosító nem fogadhatja el a biztosítási időszak kezdetét 60 nappal megelőzően tett ajánlatot, és ezen időpontot megelőzően szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen. A biztosító az ajánlat elutasításáról annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül köteles értesíteni a fogyasztót.

Példa: ha az ügyfél szerződésében meghatározott kockázatviselés kezdete 2025. március 10., akkor az ügyfél leghamarabb csak a kockázatviselés kezdetét megelőző 60. napon, azaz 2025. január 9-én tehet ajánlatot a biztosító számára, a 2025. március 10. napján hatályos díjtarifa figyelembevételével.

Közlési kötelezettségre vonatkozó szabályok

A fogyasztót szerződéskötéskor közlési kötelezettség terheli, amely a valóságnak megfelelő adatszolgáltatást jelenti. A fogyasztó köteles közölni a biztosítóval a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges valamennyi körülményt: így különösen az új biztosítási időszak kezdő napját, továbbá biztosítóváltás esetén az előző biztosítási időszakra fedezetet nyújtó biztosító nevét, a biztosítást igazoló okirat számát, valamint – ha a fogyasztó már rendelkezik azzal – a kártörténeti rendszer azonosító számot is.

A kárnyilvántartó szerv a kártörténeti nyilvántartási rendszerben történő folyamatos azonosíthatóság érdekében kártörténeti rendszer azonosító számot hoz létre, amelyet a biztosító írásban közöl a fogyasztóval. A biztosító köteles feltüntetni az azonosító számot a szerződés megszűnéséről szóló értesítőn, valamint a biztosítási időszak utolsó napját megelőző 50. napig elküldött, a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási időszakra vonatkozó várható díjról szóló értesítőn.

A díj módosítására vonatkozó szabályok

A szerződés díjának módosítása

1. Ha szerződéskötéskor a fogyasztó nem a valóságnak megfelelő adatokat közölt, és emiatt a szerződés díja eltér a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól, a biztosítónak lehetősége van arra, hogy utólag módosítsa a szerződés díját, de legkésőbb a kockázatviselés kezdetét követő 60 napon belül, a kockázatviselés kezdetétől alkalmazandó hatállyal, a biztosítási időszak kezdő napján alkalmazandó díjtarifa szerint .

Ha például a szerződő valótlan adatot közöl a 2025. január 1-jei kockázatviselési kezdetű szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatán, vagy olyan kedvezményt tüntet fel, amelynek igénybevételére nem jogosult, a biztosító legkésőbb 2025. március 2-ig módosíthatja a szerződés díját a 2025. január 1-jén hatályos díjtarifa szerint,  a kockázatviselés kezdetére, azaz 2025. január 1-jére visszamenő hatállyal.

2. Ha a szerződő az ajánlaton nem a valóságnak megfelelően tünteti fel a bonus-malus besorolást, a biztosító a kártörténeti nyilvántartásból lekérdezett adatok ismeretében állapítja meg a szerződés végleges besorolását, a biztosítási időszak kezdetét követő 45 napon belül, a biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal, és a fogyasztót értesíti a besorolás szerinti díjról.

Példával szemléltetve, ha a szerződő a 2025. január 1-jei kockázatviselési kezdetű szerződés megkötésére vonatkozó ajánlaton kedvezőbb besorolást tüntet fel, mint amire jogosult (például B08 helyett B10), a biztosító legkésőbb 2025. február 15-ig a 2025. január 1-jén hatályos díjtarifa szerint módosíthatja a szerződés díját, a kockázatviselés kezdetére, azaz 2025. január 1-jére visszamenő hatállyal.

Az ajánlattól eltérő díj megállapítása

Ha a szerződő az ajánlatot nem a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelően nyújtja be, a hozzá történő beérkezéstől számított 15 napon belül a biztosító indoklással elutasíthatja azt, vagy javaslatot tehet annak – a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő – módosítására.

Ha például a szerződő 2024. november 10-én adja át az ajánlatot a biztosító részére, és azon olyan kedvezményt tüntet fel, amely a tarifában nem szerepel, az ajánlat átadásától számított 15 napon belül, azaz 2024. november 25-ig a biztosító elutasíthatja azt, vagy javaslatot tehet a módosítására.

A díjnemfizetéssel megszűnt szerződés újrakötésének szabályai

Ha a szerződés díjnemfizetéssel szűnt meg, újrakötés esetén a fogyasztó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződése a biztosítási időszakon belül díjnemfizetéssel szűnt meg. A szerződés megkötésekor köteles megfizetni a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés vonatkozásában az adott biztosítási időszak hátralévő részére járó díjat, és – ha még nem fizette meg – a 60 napos türelmi időre járó díjat is. Az újrakötött szerződés díját az újrakötött szerződés kockázatviselési kezdetének időpontjában érvényes tarifa szerint kell megállapítani! 

Fedezetlenségi díjat arra az időszakra kell fizetni, amíg a fogyasztó nem rendelkezik a gépjárműre érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással. A fogyasztó köteles tájékoztatást adni a fedezetlenség időszakról, az új szerződés megkötésekor a biztosÍtó annak díját is kiszámítja. Az üzemben tartó a fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt, a biztosítási időszakra járó teljes díj egyösszegű megfizetése esetén 30 napos határidővel köteles megfizetni. A biztosító, ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot, részletfizetési lehetőséget nyújthat.

Ha kérdése merül fel a kgfb-ügyintézéssel kapcsolatban, vagy problémája adódik a szolgáltatóval, keresse az MNB Ügyfélszolgálat vagy a Pénzügyi Navigátor Tanácsadó Irodahálózat munkatársait! Arról, hogy panaszával milyen esetben kihez fordulhat, a Pénzügyi panasz témakör tájékoztatóiban és a Hová fordulhatok kérelmemmel vagy keresetemmel? című cikkben talál bővebb információt.

Utolsó frissítés: 2024. decemberc 20.