Pálmaolaj nélkül? – Nem könnyű, de szükséges

A pálmaolaj az elmúlt évtized környezeti problémái között az egyik kiemelt téma. Termesztésének negatív hatásaival rengeteget foglalkozott a média, de a helyettesítése még mindig nehézkes.

Mi a baj a pálmaolajjal?

A pálmaolaj a legnagyobb mennyiségben termesztett növényi olaj a világon, népszerűségét leginkább produktivitásának köszönheti. Egy hektár termőterületen 3,3 tonna pálmaolaj termelhető meg, ez pedig az olajos növények közül a legnagyobb hozam hektáronként. A növényolaj-szükségletünknek több mint egyharmadát biztosítja, pedig termesztése súlyosan környezetkárosító.

Az olajpálma Ázsia, Afrika és Amerika trópusi területein él meg. Az olajpálma-ütetvények kialakítása azonban őshonos erdők irtásával jár, márpedig az emberi tevékenységből származó üvegházgáz-kibocsátás 20 százaléka az erdőirtásra vezethető vissza. Percenként egy futballpályányi erdő tűnik el napjainkban is. Emellett őshonos állatok (például tigris, elefánt és orángután) élőhelyét rombolja le, de a helyi közösségek jogainak és érdekeinek sértésével is gyakran jár együtt a növény termesztése. 

Alapvetően tehát érdemes kerülni az olyan termékeket, amelyek pálmaolajat tartalmaznak. 

Mire használjuk pontosan?

Elsődleges felhasználója az élelmiszeripar, ami a kitermelt pálmaolaj 80 százalékát hasznosítja, de a kozmetikai ipar és a gyógyszeripar is nagy mennyiségben alkalmazza, valamint üzemanyagként a biodízel előállításához is használjuk. Sajnos még bizonyos bioélelmiszerek esetében is előfordul, hogy pálmaolajat tartalmaznak. Megtalálható a legtöbb félkész ételben, édességekben, sós ropogtatnivalókban, szappanokban, krémekben, de gyakran még egy ruha előállításakor is felhasználják. 

Honnan érkezik és mennyit veszünk belőle?

Indonézia és Malajzia a legnagyobb termelők, globálisan a pálmaolaj 90 százaléka innen érkezik, de Dél-Amerika és Afrika határain belül is egyre inkább teret nyer a pálmaolaj termesztése. A fogyasztása pedig helyi szinten és távoli országokban egyaránt jellemző, persze a nagy mennyiséget a globális kereskedelem, nem a helyi fogyasztás jelenti. Az EU a világ 4. legnagyobb pálmaolaj-felhasználója, és bár számos kezdeményezés célozta már a csökkentést és egyes termékek korlátozását, ezen tervek és intézkedések kimenetele kérdéses. Az eredetileg is összetett problémát idén tovább bonyolíthatja, hogy a koronavírus-járvány miatt kiszámíthatatlan a pálmaolaj idei ára.

Mi lehet a megoldás?

Fogyasztóként elsődlegesen a pálmaolaj-mentes termékeket érdemes keresni. Ez nem feltétlenül egyszerű, de a termékek összetételét olvasva tájékozódhatunk. Emellett van már olyan alternatíva, amely a 100 százalékban fenntartható pálmaolaj termesztést célozza. A ’Roundtable on Sustainable Palmoil’ – Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal (https://rspo.org/) kezdeményezés 2004-ben indult, keretein belül számos vállalat és civil szervezet dolgozik együtt azon, hogy megfelelő sztenderdeket dolgozzanak ki és valósítsanak meg a pálmaolaj termesztésének fenntarthatóságára vonatkozóan. A tanúsítvány vitatott, mert sok vállalat csatlakozott és jogosult a címke használatára, míg a valóságban nem feltétlenül érték el a célkitűzéseket. De a minősítés az átláthatóságot szorgalmazza és biztosítja: amelyik vállalat valóban átállt, és a termesztéstől kezdve a végfelhasználásig fenntartható pálmaolajjal működik, az átláthatóan beszámol minderről. A fent említett kezdeményezés ezért rendszeresen publikál jelentést, amelyben az egyes vállalatok előrehaladásáról számol be. Vagyis a tanúsítvány sem rossz irány, de érdemes utánaolvasni a szeretett termékeink gyártóinak tevékenységeiről. Az egyik legnépszerűbb és leggyakrabban támadott mogyorókrém például teljes mértékben fenntartható pálmaolajat tartalmaz, és a gyártó törekvései mintaértékűek ezen a téren.

Amíg azonban a jó gyakorlat valóban elterjed, addig is érdemes a nem fenntartható pálmaolajjal készült termékeket mellőzni. Ha van pálmaolajmentes alternatíva, akkor az jó választás, de sok esetben a hazai üzletek kínálata korlátozott, és a lemondás lehet az aktuális legjobb megoldás. Természetesen ez a nem életbevágóan fontos termékek esetében jön szóba, de alapvetően a fenntartható életmód egyik alapköve, hogy a vásárolt termékek sorát csökkentsük. Vagyis gondoljuk meg kétszer, hogy például a félkész élelmiszerek, az étkezések közötti finomságok mellőzhetőek-e étrendünkből. Ha ezeket csökkentjük, vagy száműzzük, esetleg helyi pálmaolajmentes termékekkel helyettesítjük, az összességében véve biztosan jó hatással lesz a pénztárcánkra is. Talán elsőre a fenntarthatóság árnyoldalának tűnhet, hogy egyes problémákra a lemondás, és nem a teljes helyettesítés a megoldás. Érdemes ezért azokkal a lépésekkel kezdeni, amiket könnyebbnek érzünk. Az azonban biztos, hogy ha felülvizsgáljuk és változtatunk a szokásainkon, az egy takarékosabb és kisebb ökolábnyomú életmódhoz vezet.

Nézze meg az MNB ökolábnyom-kalkulátorával, Önnek mekkora az ökológiai lábnyoma!

 

Utolsó frissítés: 2022. március 31.