Mennyire vagyunk környezettudatosak?

Az elmúlt néhány hónapban több kutatás is napvilágot látott, amelyek a magyar lakosság fenntarthatósággal kapcsolatos attitűdjét vizsgálták. Az eredmények alapján látható, hogy a magyar lakosság aggódik a környezetéért, és a tettrekészség is egyre jellemzőbb.  Sok esetben azonban a konkrét lépések elmaradnak, noha tudjuk, hogy környezetünkért a jelenleginél többet kellene tennünk.  A legfrissebb, 2021-ben publikált adatok szerint ugyanis, ha mindenki úgy élne, mint mi magyarok, akkor 2,3 Földre lenne szükségünk¹. 

Már egy 2019-es felmérés során is a megkérdezettek 95%-a válaszolta, hogy fontosnak tartja a környezetvédelmet², a legutóbbi kutatások pedig igazolják, hogy azóta még fontosabbá vált számunkra a fenntartható életmód és környezetünk megóvása.

Az egyik legfrissebb vizsgálat az EU tagállamait vette górcső alá, és kifejezetten a pandémia fogyasztói magatartásra gyakorolt hatását szerette volna feltárni³. Az eredmények azt mutatják, hogy a magyarok több mint háromnegyede vagy a korábbinál közelebb vásárol otthonához, vagy támogatja a helyi vállalkozásokat, ami mindenképpen egy fontos lépés ökolábnyomunk csökkentése felé.

A válaszokból kitűnik: jellemzően tisztában vagyunk vásárlásaink bolygóra gyakorolt hatásával. A válaszadók 72%-a környezetet kímélő megoldást választott vásárlásai során, még akkor is, ha ez drágább volt. A kutatás arra is rávilágít, hogy a magyar fogyasztók környezettudatossága jelenleg nem marad el lényegesen az európai átlagtól.

 A kutatásban ugyanakkor kirajzolódik a vírushelyzet gazdasági hatása is. Magyarországon tízből négyen aggódnak a következő hónap számláinak kifizetése miatt, és közel 60% saját bevallása szerint inkább elnapolta a nagyobb kiadásokat. 

Egy 2020-as kutatás alapján minden harmadik magyar találkozott már az ökológiai lábnyom fogalmával, mégsem ismerik pontos jelentését (37%)⁴. A Magyar Nemzeti Bank ökolábnyom-kalkulátora ebben nyújthat segítséget.

Számos elérhető kutatás foglalkozik továbbá a mindennapi rutinba építhető környezetvédelmi lépések népszerűségével, alkalmazásuk gyakoriságával. Az egyes fenntartható életmóddal kapcsolatos lépések közül a hulladék szelektív gyűjtése a leggyakrabban említettek közt szerepel: saját bevallásuk szerint az emberek több mint kétharmada gyűjti szétválogatva a szemetet. Emellett az energiával és vízzel való takarékoskodás, és az egyszer használatos műanyagok mellőzése is felkerült a lista élére.

A fenntarthatóság miatt azonban kevesen (21%) hajlandóak használt termékeket vásárolni, legyen az bútor, ruházat vagy háztartási eszköz, illetve hasonlóan kevesen érdeklődnek a csomagolásmentes boltok iránt⁴.

Környezetbarát tisztítószereket még a városi lakosságnak is mindössze a negyede használ, ami az országos átlagnál magasabb érték. Húsmentes napokat is csupán a válaszadók kicsivel több mint a negyede (27%) tart rendszeresen. A lakosság közel fele rendszeresen dob ki ennivalót: tízből négyen havonta legalább 1 kilogrammnyit. A megkérdezettek 29%-a saját bevallása szerint havonta 500-1000 forint értékben dob ki ételt, míg 23%-uknál ez az összeg 1000 és 2000 forint között van⁵. Vagyis az élelmiszerek megfelelő megválasztásában és a pazarlás csökkentésében még komoly tartalékok vannak hazánkban. Pedig az étrendünk környezetre és családi kasszára gyakorolt hatása igen markáns, ehhez hasznos tippeket olvashatunk ebben a cikkben.

A kutatásokból egyértelműen látszik, hogy a környezettudatos életmód előtérbe került, egyfajta belső elvárás is lett, hiszen a megkérdezettek saját bevallásuk szerint válaszoltak a napi rutinjukat érintő kérdésekre, ez pedig pozitív képet mutat.

A megtakarítások terén is egyre fontosabb a fenntarthatóság. Ha két megtakarítási lehetőség közül választhatunk, akkor csaknem 54%-unk számára fontos a környezeti, illetve társadalmi hasznosság.

Lakásvásárlás és -felújítás kapcsán is előtérbe kerültek a zöld szempontok. Lakásvásárláskor 80% számára, lakásfelújításkor pedig mintegy 88% számára fontos a környezetvédelem.  A válaszadók 83%-a felújítaná az otthonát az energiahatékonyság érdekében⁶.

Kevésbé ismert a befektetési lehetőségek és a fenntarthatóság összefüggése. A fenntartható befektetési lehetőségekről mindössze a válaszadók harmada hallott, és 2% rendelkezik vele. A lakosság közel 2/3-a azonban nyitott ezekre a befektetésekre saját bankjánál⁷. Fontos lépés ennek kapcsán az ESG minősítésű (“environmental, social, governance” - azaz környezeti, társadalmi fenntarthatósági és felelős vállalatirányítási szempontokat figyelembe vevő) tőkepiaci befektetések, befektetési alapok megjelenés. 2021. január 1-től már a Magyarországon elérhető befektetési alapok között is megtalálható az ESG szempontok szerinti kategória, a vonatkozó információkat a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) naprakészen megjelentet. 

Egy célzott kérdésre a magyarok 77%-a válaszolta azt, hogy szeretné, ha az állam ösztönözné olyan lakossági zöld pénzügyi megoldások kialakítását, amelyek támogatják a fenntartható, klímabarát iparágak térnyerését⁸. Ez megerősíti a téma iránti érdeklődést, ami bizakodásra ad okot a jövőbeni keresletet illetően.

Összességében tehát elmondható, hogy a fenntartható életmód szükségességét látjuk, igyekszünk is fejlődni ezen a téren. Ismereteink hiánya, anyagi lehetőségeink vagy éppen kényelmünk azonban egyes esetekben gátat szab, de talán idővel és sok tájékoztatással ez tovább javulhat.

A pénzügyeink és a fenntarthatóság kapcsolatáról kevesebbet tudunk, de az elemi nyitottság megvan. Így, ha a termékek széles palettája áll majd rendelkezésre, és ismeretterjesztés segíti azok ismertségét, akkor várhatóan hamar népszerűvé válnak.

Egy 2019 decemberében készült felmérésben 65% vélte úgy, hogy a lakosság nem tesz eleget a környezetvédelem érdekében2. Ez mindenképpen pozitívum, hiszen ez azt jelenti, hogy többet várunk el egymástól, és önmagunktól is. Ez pedig fejlődésünk kulcsa.

A cikkben felhasznált adatok:

1. Global Footprint Network
2. Az Európai Bizottság megbízásából készült kutatás  
3. Az Európai Bizottság megbízásából készült kutatás
4. A Magyarvíz Kft. megbízásából készült kutatás
5. A WWF Magyarország és a Budapest Bank közös kutatása
6. A Magyar Nemzeti Bank és a Budapesti Műszaki Egyetem közös kutatása
7. A Scale Research kutatása
8. A Greenpeace kutatása

Publikálva: 2021. április 6.