Miről árulkodnak az energetikai tanúsítványok?

Hazánkban a teljes szén-dioxid-kibocsátás egyharmada a háztartásokhoz köthető. Az épületek jelentős részének műszaki, hőtechnikai állapota elavult, ennek következtében magas energiamegtakarítási potenciál van az energiafelhasználásuk csökkentésében, az energetikai szempontból elavult ingatlanállomány korszerűsítésében.

A magyar épületállomány általános elavultságát az elmúlt években kiadott energetikai tanúsítványok összetétele is jól mutatja, ami szerint a 2016-2020 közötti időszakban vizsgált ingatlanok kevesebb mint 3%-a tekinthető energiahatékonynak (AA++, AA+, AA és BB minősítéssel rendelkező lakóépület).

A helyzetet súlyosbítja, hogy a ’B’ tanúsítvánnyal rendelkező ingatlanok ma még ugyan zöldnek számítanak, de később csupán az ’A’ besorolású ingatlanok felelnek meg az ehhez szükséges feltételeknek.

Előrejelzések alapján van okunk feltételezni, hogy a jelenlegi épületállomány 75-90%-a még 2050-ben is állni fog, így az energiahatékonysági beruházások, felújítások a legfontosabb gazdasági prioritások közé tartoznak.Az épületállomány energiahatékonyságának növelése szempontjából érdemes kiemelni a fűtési rendszerek korszerűsítését, mivel a magyar háztartások energiafogyasztásának több mint 70%-át a lakások fűtése teszi ki.

A háztartások egy főre jutó fűtése által generált szén-dioxid-kibocsátás alapján Magyarország az európai középmezőny elején helyezkedik el. Ezen a helyezésen hatékonyan lehetne javítani a fűtési rendszerek korszerűsítésével és a lakások hőveszteségének csökkentésével.

A magyar háztartások energiafogyasztása 2019-ben (Forrás: MEKH)

70,7% - fűtés

13,1% - vízmelegítés

11% - világítás és az elektromos készülékek fogyasztása

5% - főzés

0,2% - hűtés (klimatizáció)

Otthonunk energiahatékonyságának javításával kapcsolatban további lehetőségekről ebben a cikkünkben talál további tippeket.

Utolsó frissítés: 2022. március 30.