Vízlábnyomunk

A Föld felszínének mintegy 70%-a vízzel borított, de ennek mindössze 1%-a édesvíz. Az édesvízkészlet jelentős része a sarki jégtakaróban található, így a valóban rendelkezésre álló édesvíz a Föld teljes vízkészletének csupán 0,5%-a.  Erre az erőforrásra azonban mindennek szüksége van a földi élethez. Nem csoda tehát, ha mára a víz lett az egyik legnagyobb kincs. A vízfelhasználás ugyanakkor kétszer gyorsabb ütemben nőtt az elmúlt száz évben, mint a lakosság.

Az óriási mértékű vízhasználat mellett a Föld édesvízkészletét az éghajlatváltozás, a környezet- és talajszennyezés, és sok más emberi tevékenység (bányászat például) is veszélyezteti. Az ENSZ szerint napjainkban több mint kétmilliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez, és 2040-re már 30%-kal nagyobb lesz az ivóvíz iránti kereslet, mint a kiaknázható készletek.

Mekkora a vízlábnyomunk és hogyan csökkenthetjük?
A vásárlásainkkal, tudatos döntéseinkkel mi is hatással vagyunk vizeinkre. A vízhasználatnak is van ökológiai lábnyoma: egy adott idő alatt elfogyasztott (elpárologtatott), vagy beszennyezett víz mennyiségét jelenti. A vízlábnyom jelzi mindazt a felhasznált vízmennyiséget, amennyit közvetlenül elfogyasztunk és amennyit közvetve az előállított termékek, igénybe vett szolgáltatások előteremtéséhez használtunk el.
Átlagosan naponta 2-3 liter vizet iszunk, emellett a háztartásban felhasznált vízmennyiség is a közvetlen vízlábnyomunkat növeli, mint a mosogatás, mosás, takarítás, tisztálkodás, WC-használat, öntözés stb. Mégis a vízlábnyom nagy részét a közvetett vízfelhasználás teszi ki, amely az élelmiszer-szükségletünk kielégítéséhez szükséges. Ez egy fejlett országban élő ember esetében átlagosan 3000 liter víz naponta. Hazánkban személyenként átlag napi 110 liter vizet fogyasztunk direktben, teljes vízlábnyomunk pedig napi 2055 liter.
A közvetett vízfogyasztás gyakran észrevétlenül, de jelentős mértékben növeli vízlábnyomunkat. Például egy csészényi kávé termelése, feldolgozása, szállítása 140 liter, 1 kg marhahúsé átlag 13 000 liter vizet emészt fel. 
A víztakarékosság és vizeink állapotának megóvása tehát mindannyiunk feladata. A megfelelő étrend megválasztásával például sokat tehetünk. A húsfogyasztás mérséklése, és a szezonális, helyi termelőtől vásárolt élelmiszerek sokkal kedvezőbben befolyásolják vízlábnyomunkat is, ezzel a témával bővebben a Klímabarát tányér – megfelelő étkezési szokásokkal a környezetért című cikk foglalkozik.

Hogyan csökkenthetjük a vízszámlát?
Háztartási vízfogyasztásunkat könnyebben nyomon követhetjük és kontrollálhatjuk, ha a lakásban vannak vízóra mérők. Ne feledjük, hogy az elhasznált vízért a legtöbb városi, illetve csatornázott ingatlan esetében lényegében kétszer fizetünk: egyrészt a vízdíj, másrészt a csatornadíj formájában.  Ezért a környezeti hatások mellett a pénztárcánk szempontjából sem mindegy, hogy mennyire bánunk körültekintően a vízzel.
Van néhány egyszerű praktika, amelyek a háztartásunkban segítenek csökkenteni a vízfelhasználást, és ezáltal kedvezően hatnak a vízszámlánk alakulására is.

A lakásban

• Csak akkor folyassuk a csapot, ha tényleg éppen használjuk a vizet, fogmosás és kézmosás közben például zárjuk el! Percenként akár 10 liter vizet megtakaríthatunk vele.
• A mosogatást se folyamatosan folyó vízsugár mellett végezzük!
• Zuhanyzással harmadannyi vizet használunk el, mint amikor kádban fürdünk. Persze a zuhanyzás ideje sem mindegy, számoljunk vele, hogy közben percenként 10-20 liter vizet használunk (zuhanyfejtől is függ)!
• A vizet használó berendezéseket (mosógép, mosogatógép) csak akkor indítsuk el, ha tele vannak, az „üres járatok” sok vizet pazarolnak.
• A vízcsapok csöpögését, WC-tartályok szivárgását minél előbb szüntessük meg! A folyamatos csöpögéssel egy hónap alatt akár egy fürdőkádnyi vizet is elpazarolhatunk.
• Csökkentsük a felhasznált vegyszerek (takarítószerek, kozmetikumok) mennyiségét, hiszen ezek mind szennyezik vizeinket!
• Csapjainkra szereljünk víztakarékos szűrőt, amely a vízsugarat levegővel keveri, ezzel is csökkentve a folyó víz mennyiségét!
• Használjunk víztakarékos tusolófejet, ezzel percenként mindössze 9-10 liter víz folyik el, ami éppen a fele a normál zuhanynak.
• A WC-tartály megválasztásakor számos lehetőség kínálkozik, a szürke víz hasznosításától elkezdve a tartály méretéig, érdemes tájékozódni a víztakarékos tartályokról és a számunkra legkedvezőbbet választani. Egy takarékos tartállyal akár harmadára is csökkenthetjük a felhasznált víz mennyiségét.
• A WC-t ne használjuk szemetes helyett, olajat, ételmaradékot sose öntsünk bele! Ezek egyrészt szennyezik a vizet, másrészt a WC lehúzásával feleslegesen sok vizet használunk.

A kertben

• Az esővíz hasznosítása egy régi és egyszerű praktika, mégis számtalan aspektusát mellőzzük manapság. A háztartásokban a gyors vízelvezetés kapott nagy szerepet a víz megtartása helyett. Pedig egy 100 négyzetméter alapterületű tetőre évente átlagosan 58 köbméter víz hullik, melyből egy 1 köbméteres tartályban körülbelül 50 köbmétert lehet összegyűjteni. Ennek a víznek az „értéke” átlagosan évi 32 000 forint, vagyis ha a gyűjtött vizet hasznosítanánk például locsolásra, azzal ennyi víz- és csatornadíjat spórolhatnánk meg.
• Az esővíz gyűjtése mellett a burkolt felületek arányának csökkentésével is sokat tehetünk, hiszen így több víz szivárog a talajba.
• A rövidre vágott pázsit 17-szer kevesebb vizet képes tárolni, mint ha magasabb gyep, fák és cserjék díszítenék kertünket.

A víz érték, kint és bent egyaránt. Ha eszerint kezeljük, azt vízszámlánkon is észre fogjuk venni.

Utolsó frissítés: 2022. március 31.