Zöld ovisoktól a zöld tinikig – a közösség és az intézmények szerepe

A környezettudatos gyermeknevelés alapjai otthon, kisgyermekkorban kezdődnek /erről bővebben a Hogyan neveljünk környezettudatos gyereket? című cikkünkben olvashat/, de nagyon sok múlik azon, hogy mit, hogyan és hol tanulnak később a gyerekek. Nagy szerepe van a választott oktatási intézményeknek, de annak is, hogy a nagyobb, már kiforrottabb preferenciával rendelkező gyermekeket milyen eszközökkel próbáljuk meg bevonni. 

Mit tegyünk a képernyőhöz, technikához szokott nagyobb gyermekekkel? 

Ki mondta, hogy a képernyő és a számítógép kizárólag a közösségi média és a játékok használatára való? A számítástechnikai újdonságok és találmányok tökéletesen beilleszthetők a gyerek természeti nevelésébe, hiszen a jövőben is része lesz az életének mindkét dolog. Használjuk a legújabb természetvédelmi applikációkat, csatlakozzunk természetvédelmi online csoportokhoz! Készítsen a gyerek videókat, digitális naplót, ezzel is nyitottabbá válik a környezetére!

A technika és a természet nem egymást kizáró fogalmak. Motiváljuk a gyerekeket, hogy ismerjék meg a technikai újdonságokat, és alkalmazzák azt a természet megóvása érdekében! Használják fel a technikai tudásukat és kreativitásukat!

Vannak szervezett közösségi programok is, például egy kiváló kezdeményezés a Bioblitz, amely során gyermekek bevonásával szakértők mérnek fel egy élőhelyet 24 órán keresztül. De élményekben gazdag természetben töltött időt jelent a Geocaching is. Hazánkban is egyre inkább teret nyernek az ilyen kezdeményezések, érdemes a lakóhelyünkhöz közel megismerni az aktív közösségeket, közösségi média csoportokat, ahol ezekről tájékozódhatunk.

Az otthoni és szabadidős közösségi lépések mellett nagy hangsúly van az intézményeken. Akár elsajátítja otthon az alapokat egy gyermek, akár nem, fontos, hogy milyen impulzusok érik az óvodában, iskolában.

Ökoovi, ökosuli

Egyre több óvoda és iskola ismeri fel a természeti nevelés jelentőségét. Sok óvoda helyez nagy hangsúlyt az állat- és növényfajok megismertetésére, a környezet megóvására és a szemlélet átadására, valamint a hétköznapi szokások begyakorlására (pl. szelektív szemétgyűjtés, takarékoskodás az energiával, vízzel). Gyakran hívnak vendégeket, kérnek szervezett oktató programokat természetvédő civil szervezetektől. De még így is elmondható, hogy a szülőn, és persze a lehetőségeken múlik, milyen óvodába kerül a gyerek. Érdemes körüljárni a választott intézmény hozzáállását akkor is, ha éppen nem rendelkezik Ökoiskola minősítéssel, vagy nem tagja a Magyarországi Zöld Óvodák Hálózatának – amik persze önmagukban is jelentős referenciát jelentenek.

Az oktatás tekintetében nagy eltérések vannak a világban, de akár hazánkban az egyes intézmények között is jelentős különbségek lehetnek. Van olyan intézmény, amely integráltan oktatja a környezetre vonatkozó tudást, más tantárgyakba is beépítve.

Egyes országokban (Új-Zéland, Finnország, Dánia, Szingapúr) azt a módszert részesítik előnyben, ami a gyerekeket kifejezetten a szabadban oktatja, mivel a felmérések azt bizonyítják, hogy ez az oktatás hatékonyabb, élvezetesebb, szórakoztatóbb, a gyerekek pedig közelebb kerülnek a természethez, a valódi kérdésekhez, és kreatívabb elgondolásokat alakítanak ki a problémákra. Könnyebben megtanulják a hagyományokat is. 

Japán ökológiai oktatási elképzelése azt is tartalmazza, hogy a gyerekek megtermelik a sulikertben a zöldségeket, a saját hulladékukat maguk dolgozzák fel. 2007-ben fogalmazták meg azt a programot, amelynek célja, hogy az iskolákat olyan ökokomplexummá alakítsák, ami energiahatékony, napelemmel ellátott, felhasználja az esővizet, természetbarát alapanyagokból épül, és amit csak lehet, növényekkel borítanak be, továbbá figyelnek rá, hogy valamennyi ablakból zöldre lehessen látni. 

A sulikert program elterjedt számos más országban is, Magyarországon is igény van rá, azonban még nem épült be a rendszerbe.

Magyarország állami iskolái a környezetismeretet alsó tagozatban, külön tárgyként oktatják, jellemzően négy fal között. Sok kezdeményezés létezik a környezeti nevelésre, amelyeken az iskola vagy az osztály részt vehet, de az ezeken való részvétel nagyban függ a tananyag mennyiségétől, a pedagógus személyétől, az iskolától. 

2000 óta létezik Magyarországon az Ökoiskola hálózat. Itt az egyes iskolák pályázhatnak az Ökoiskola címre, amivel vállalják, hogy a környezeti nevelés, a fenntarthatóság nem csupán a tanításban jelenik meg, hanem az iskolai élet egyéb területein is: a működtetésben, az étkeztetésben, a társas kapcsolatokban, technikai, gazdasági szinten. 

Fenntarthatósági Témahét

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a köznevelésben 2018 óta hirdeti meg az iskolák számára a Fenntarthatósági Témahetet, ami azt jelenti, hogy a regisztrált intézmények számos – előre elkészített – óravázlatot felhasználva, vendég előadókkal, színes programokkal segíthetik tanulóikat, hogy közelebb kerüljenek a fenntarthatóság témaköréhez.  

Érdemes tehát olyan intézményt választani, amely elméletben és gyakorlatban is fontosnak tartja a környezetvédelmet és a fenntarthatóságot. Hiszen így az otthon tanultakban a gyermek megerősítést kap, sőt, más szempontokat, tippeket is elsajátíthat, amelyeket azután hazavisz.

A közösség és a társadalom szerepe

A megfelelő otthoni alapok és az intézményi oktatás mellett még mindig lenne szerepe a természetvédelmi szemlélet egyéb megnyilvánulásainak, amelynek hiánya azonban negatívan hathat. 

Nagyon sok közösségi épületben nincs pl. szelektív kuka sem. Egy gyermek ezt észreveszi, és valószínűleg rá is kérdez, ha otthon és az oktatási intézményben mást látott. Ez részletkérdés, de tükrözi azt, hogy bőven van hová fejlődnie hazánknak ahhoz, hogy gyermekeink számára rutin legyen a fenntartható életmód. 

Sok nyugati országban nagy hagyománya van a helyi kezdeményezéseknek, az önkénteskedésnek, az adományozásnak. Magyarországon ez lassabban terjed el, de vannak azért szerencsére jó példák, helyi kezdeményezések, amik összehozzák a helyi értékek védelmére hivatottakat, családokat, gyerekeket. 

Érdemes ezekről tájékozódni, vagy akár saját környezetünkben aktív szervezői szerepet is vállalni. Gyermekünk számára ez így követendő példa lehet, továbbá ezzel azt is biztosítjuk, hogy a szabadidős tevékenység során hasonló szemléletű közeg vegye őt körül.

Ha megfelelően megalapozzuk a gyermek természet iránti szeretetét, és következetesen cselekszünk a mindennapjainkban, akkor nagyobb korára ez számos egyéb szempontból is fontos lehet. Például egy környezet iránt elhivatott gyermek – idősebb korban – nem feltétlenül fogja velünk megvetetni a felesleges, kevésbé hasznos dolgokat. Könnyebben elfogadja, hogy valamit nem vásárolunk meg, ha a vásárlásaink és a természeti értékek közötti kapcsolatot elsajátította. 

Utolsó frissítés: 2022. március 30.