E-hulladék – nem mindegy, hová kerül

Miután megszabadulunk a már nem használt elektromos tárgyainktól, általában nem is gondolunk arra, hogy mi lesz a további sorsuk. 2019-ben 53,6 millió tonna elektronikai hulladék keletkezett világszerte. Ez 21 százalékos növekedést jelent ötéves összehasonlításban. Ehhez az európai lakosság fejenként 16,2 kilogrammal járult hozzá.

Ne felejtsük el azonban, hogy ennek nagy részét a fejlett országok állítják elő. Ezt a rengeteg szemetet feldolgozni nem gazdaságos, ezért sok gyártó és sok fejlett ország igyekszik elkerülni, hogy felelősséget vállaljon az okozott problémáért, és a felhasználókat sem motiválják a felelős fogyasztásra.

A megoldatlan kérdést nemzetközi és nemzeti szabályozással is próbálják kezelni. Törvényi kötelezettség hatására a gyártók és a forgalmazók visszaveszik az értékesített elektromos termékeik egy részét, biztosítják az e-szemét feldolgozását, de még így is kevesebb mint a szemét felét forgatjuk vissza a rendszerbe. Az e-szemét nagy része eltűnik: vagy az erdő szélére kerül, vagy kereskedelmi láncokon keresztül Ázsiába, Afrikába jut, ahol a kiselejtezett műszaki cikkeinket szétszedik, kinyerik belőlük az aranyat, ezüstöt, rezet, vasat, alumíniumot, felhasználható műanyagot. Jelenleg Nigéria veszi fel az e-szemetünk legnagyobb részét, ami az ország és lakosai számára jelentős egészségi és környezeti kockázatokat hordoz.

Ne dobjuk a kukába!

Az e-hulladékot azért nem szabad egyszerűen a kukába dobni, mert olyan elemeket tartalmaz, melyek a hagyományos kommunális hulladék elégetésekor nem semmisülnek meg, a természetbe kerülve károsan hatnak környezetünkre és az emberekre. Az ólom, a báriumvegyületek, a berillium, a higany, a kadmium, a dioxin rendkívül veszélyes anyagok, komoly mérgezési tüneteket, rákot, csontelváltozásokat, agykárosodást okozhatnak, de még a gyerekkori fejlődést is hátráltathatják. A dioxinmérgezésre gyógymódot sem ismerünk.
A megfelelő helyre leadott hulladék azon elemeit, melyek veszélyes anyagnak minősülnek, veszélyesanyag-lerakóba vagy égetőbe szállítják, és ártalmatlanítani tudják.

Mit tegyünk a feleslegessé vált elektromos és elektronikai eszközökkel?

Először is vásárlásaink mérséklésével csökkentsük az e-hulladékot. Ha valamire nincs feltétlenül szükség, azt ne vegyük meg, így a folyamat végén is kevesebb lesz a kidobandó tárgy!
Másodsorban a még használható eszközök esetében az eladás, az „újrahasznosítás” jó megoldás lehet, ráadásul pénzt is megtakarítunk vele.
Ha már egy eszköz végképp nem javítható és használható, akkor vállaljunk felelősséget, és adjuk le a legközelebbi hulladékudvarban, elektronikai szaküzletekben, vagy a hulladékot feldolgozó üzemek telephelyén!
A hulladékudvarokban a szemétleadáshoz lakcímkártyára és időszakos hulladékszállítási díjbefizetést igazoló csekkszelvényre lehet szükség. Előzetesen tájékozódjunk a díjmentesen leadható hulladékmennyiség típusonként meghatározott napi és éves limitjéről!
A hulladékudvarokban az elektromos és elektronikai hulladék csoportjai:

háztartási nagygépek (mosógép, hűtőszekrény, mosogatógép);
háztartási kisgépek (mikrohullámú sütő, konyhai robotgép, hajszárító, porszívó, vasaló);
IT-gépek és -berendezések (számítógép, nyomtató, iratmegsemmisítő);
szórakoztató elektronikai gépek (mobiltelefon, televízió, videókamera, fényképezőgép);
elektromos szerszámok;
szabadidős és sportfelszerelések, játékok;
orvosi berendezések

25 cm-nél kisebb terméket a gyártó és a forgalmazó köteles átvenni, ennél nagyobb eszköz esetében pedig, ha új készüléket vásárolunk, a funkciójában azonos régi készüléket kötelesek visszavenni.
Ha házhoz szállítást kérünk, a szállító köteles ingyenesen elszállítani a mennyiségben és funkciójában a termékkel azonos e-hulladékot. De csak a sérülésmentes, főbb alkatrészei tekintetében hiánytalan berendezést köteles visszavenni a forgalmazó.
A természet védelme érdekében jelentsük, ha illegálisan lerakott szemetet, szemétlerakó helyet találunk!

Az eszközök átgondolt vásárlása nem csak a hulladék csökkentése miatt fontos. Az egyszeri beruházás költségén túl mindennapi használatuk, áramfogyasztásuk is terhet jelent pénztárcánknak és a Földnek egyaránt. Erről a témáról bővebben az Elektromos eszközök – valóban megkönnyítik az életünket? című cikkben lehet olvasni.

Utolsó frissítés: 2022. március 30.