Műanyagok a mindennapokban – a zacskón túl

Azzal mára mindannyian tisztában vagyunk, hogy a műanyag szemét mennyisége komoly környezeti problémát okoz. Sok ország vette fel már a harcot ennek csökkentéséért, a pandémia azonban kissé megfékezte ennek lendületét. Egyrészt számos korábban meghozott tilalmat feloldottak – reméljük, csak átmenetileg –, másrészt sok helyen az épp bevezetendő szigorításokat napolták el a vírushelyzetre és a higiéniára hivatkozva. Ennek megalapozottsága vitatott, de a helyzeten nem változtat: korunk egyik legnagyobb környezeti kihívásává vált a műanyag hulladék problémaköre, amelyet sürgősen meg kell oldani mindannyiunk érdekében.

A média néhány éve aktívan foglalkozik világszerte a műanyagokkal. Tisztában vagyunk vele, hogy évente 10-12 millió tonna műanyag szemét ömlik a tengereinkbe, miközben 150 millió tonna már terheli azt. Előrejelzések szerint 2050-re súlyát tekintve több műanyag szemét lesz az óceánban, mint hal. Ez egyrészt az élővilágot közvetlenül is érinti (az élőlények belegabalyodnak, csapdába esnek) –, másrészt az apró, 5 mm-nél kisebb részecskékre széteső mikroműanyag szennyeződés tovább károsítja azt, ezzel mintegy 700 fajt veszélyeztetve. 

Persze a tengerek egészsége gyakran távolinak tűnik országunk lakói számára, de minden második lélegzetvételünkhöz az óceán biztosítja az oxigént, és szén-dioxid kibocsátásunk negyedét el is nyeli, így globális jelentősége vitathatatlan még a tengerparttal nem rendelkező közösségek számára is.

A mikroműanyag bekerül a táplálékláncba is, és végül a mi tányérunkra és poharunkba. Egy 2019-es tanulmány szerint az emberek a táplálékkal átlagosan körülbelül 5 gramm műanyagot fogyasztanak hetente, ami egy bankkártya súlyának felel meg. Ennek egészségügyi hatásairól még keveset tudunk, de az élővilág károsodása már önmagában is veszélyezteti végső soron az emberi jólétet. 

Mielőtt azonban a műanyagokat megpróbálnánk azonnali hatállyal végleg kiiktatni az életünkből, érdemes tudatosítani, hogy elsődlegesen nem magával a műanyaggal van baj – bár tény, hogy a műanyagok 95%-át ma is fosszilis energia felhasználásával állítják elő. A komoly probléma az egyszer használatos tárgyakkal van, hiszen pont ezek okozzák azt a mennyiségi gondot, amely mára a globális környezetszennyezés egyik legjelentősebb tényezőjévé vált.

Mi tehát az igazi probléma?

Túl sok műanyagot termelünk, és abból túl sok lesz szinte azonnal hulladék. A műanyagtermékek több mint fele a gyártást követő egy éven belül a kukában landol.

Kérdéses, hogy onnan hová kerül, ugyanis a hulladékkezelés sok országban nem megfelelő, így körülbelül a műanyag hulladék harmada a természetben végzi, főként folyókon keresztül a tengerekben gyülemlik fel.

Az újrahasznosítás persze több szempontból megoldást jelenthetne, de a műanyag hulladéknak az Európai Unióban a pandémia előtt is kevesebb mint 30%-át hasznosítottuk újra, ami azóta becslések szerint tovább csökkenhetett. 

Néhány megdöbbentő adat, amely jelzi a műanyagok termelésének és hulladékképződésének mértékét

A növekvő termelési trendet mutatja, hogy míg az 1950-es években 1,5 millió tonna műanyagot termeltünk világszerte, 2019-re ez 130 millió tonnára emelkedett

Globálisan percenként egymillió műanyag palackot veszünk

Európában a műanyag termékek 40%-át a csomagolás teszi ki

1 millió tonna műanyag újrahasznosítása annyival csökkenti a CO2 kibocsátást, mintha 1 millióval kevesebb autó lenne az utakon

A tengeri hulladékok miatt évente mintegy 259 és 695 millió euró közötti költség keletkezik

 

Az már látható, hogy egy ilyen összetett problémához összetett megoldásra van szükség. A termelés csökkentése, a hulladékkezelés fejlesztése, az újrahasznosítás arányának növelése és a tengerek megtisztítása mind szükséges lépések. Mindehhez azonban ránk, hétköznapi emberekre, fogyasztókra is nagy szükség van.

Mit tehetünk mi?

• Viszonylag egyszerűen hangzik: kerüljük az egyszer használatos műanyagokat, és gyűjtsük szelektíven a műanyag hulladékot! A gyakorlatban persze ennyire nem egyszerű elkerülni azokat a bizonyos egyszer használatos tárgyakat. A műanyag zacskók helyettesítése textil szatyorral ma már elsőként jut eszünkbe, ha ezt a kérdéskört boncolgatjuk, sőt, a gyümölcsök és zöldségek tárolására alkalmas tasakok és kis zsákok is igen népszerűek. De ritkán jut eszünkbe például a fogkefénk, amely szintén helyettesíthető újrahasznosított anyagból készült alternatívával, vagy készülhet akár fából. És bár az utóbbi is egyszer használatos, így az ökolábnyoma sem lesz kicsi, de legalább komposztálható. Szintén mindennapi használati tárgy a fültisztító pálcika, aminek van tartós – bár kevéssé elterjedt –, mosható változata, illetve bambuszból készült, szintén komposztálható pálcika is, amely sok helyen kapható.

• Alapvetően a fából, illetve papírból készült helyettesítő termékek esetében mérlegelni kell az élettartamot: csak úgy kíméljük velük a környezetet, ha sokáig használjuk, illetve ideális esetben komposztáljuk őket.  Az újrahasznosított műanyagból készült tárgyak jó megoldást jelenthetnek, ha létezik az adott tárgynak ilyen változata. 

• A konyhában szintén sok lehet az egyszer vagy néhányszor, vagyis rövid ideig használatos tárgyak sora. A mosogatószivacs, amelyet szintén lehet természetes alapanyagból készült változatban kapni, vagy az elmosható szilikon tető a kis fóliadarabok helyett mind fontos lépések lehetnek. Előkerülhetnek hagyományosabb tárolási praktikák is, a csatos üveg például egy méltatlanul elfeledett konyhai eszköz. 

• Sok tisztítószert tesznek ma már komposztálható flakonba, érdemes már a vásárláskor figyelembe venni a termékek csomagolását.

Egy uniós irányelv már kilátásba helyezte a 10 leggyakrabban előforduló egyszer használatos műanyag tárgy kivonását a forgalomból. Ez a tilalom kiterjed a műanyag fültisztító pálcikákra, evőeszközökre, tányérokra, szívószálakra, italkeverőkre és léggömbpálcikákra. 

A A Magyar Parlament 2020. július 3-án fogadta el az egyszer használatos műanyagok kivezetését célzó jogszabályt, amely az uniós előírás értelmében 2021. július 1-től betiltotta a fenti egyszer használatos műanyag terméket és csomagolóanyagot. A magyar jogszabály kiterjed a műanyag zacskók használatának korlátozására is. A részleteket a 301/2021. (VI. 1.) Korm. rendelet tartalmazza.

• Azoknak a termékeknek az esetében, amelyeknél nem állnak rendelkezésre alternatívák, a használatuk korlátozása lesz a megoldás. Jó tehát, ha bizonyos termékektől elkezdünk végleg búcsút venni, vagy mérsékelni a mennyiségüket: a szívószál például már elérhető fenntartható változatban is, de igazság szerint egy felesleges tárgy, így érdemes minimalizálni a használatát.

• Fontos lépést tehetünk azzal is, ha a kozmetikumaink vásárlásánál meggyőződünk róla, hogy a kiszemelt termék mikroműanyagoktól mentes – az arckrémtől a körömlakkig mindenben lehet műanyag, de elérhető a nélküli változat is. A termék összetevői között általában felismerhető, ha műanyagot is tartalmaz, de bizonyos üzletláncok és egyes márkák külön kiemelik műanyagmentes termékeiket a könnyebb eligazodás érdekében.

• A ruhaneműk terén szintén problémás lehet a műanyag szálas textil, hiszen ezek a szálak kimosódnak, és vizeinket szennyezik.

• Sok olyan termék is van sajnos, amelyekről egyszerűen a csomagolásuk miatt érdemes lemondani. A PET-palackos üdítők, a csomagolt áruk helyett a saját kulacs használata, a saját edénybe kimérve vásárolt termékek, és persze a csomagolásmentes boltok mind előtérbe kerülhetnek.

• A vírushelyzetre hivatkozva gyakran újra visszatérünk egyszer használatos műanyag tárgyakhoz, pedig a megfelelően fertőtlenített, higiénikus, többször használatos eszközök alkalmazása nem jelent nagyobb veszélyt sem ránk, sem környezetünkre nézve.

Az egyszer használatos tárgyaktól nem nehéz megszabadulni, ha egyszer rászánjuk magunkat. Egy kis odafigyelés, esetleg kezdetben egy kisebb beruházás – például egy tartós kulacs egy PET-palackos üdítő helyett –, de garantáltan már rövidtávon meg fogjuk érezni a hatását: kevesebb szemét, kevesebb költség!

Utolsó frissítés: 2024. február 12.