Mit takar a „zöld pénzügyek” megközelítés?

A világ vezetői 2015 végén fogadták el az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodást, melynek keretében azt a célt tűzték ki, hogy a globális éves átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodást megelőző szinthez képest 2 °C alatt tartják, és erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az emelkedés mindössze 1,5 °C legyen. Az EU összes tagállama ratifikálta a megállapodást. A megcélzott emelkedés felett olyan egymást erősítő, negatív folyamatok indulnak be, amelyek visszafordíthatatlan mértékben károsítják az ökoszisztémákat, a gazdasági működést és az emberek életminőségét. Sajnos napjainkra elértük az 1 Celsius-fokos emelkedést, így nagyon intenzív, lényeges, strukturális változtatásokra van szükség a gazdaságban ahhoz, hogy 2050-re világszinten közel 0 legyen a szén-dioxid-kibocsátásunk.

A gazdasági folyamataink ilyen mértékű átalakítása komoly beruházási igénnyel jár, gondoljunk például az épületeink energiahatékonysági beruházásaira, a megújulóenergia-kapacitások növelésére, a mezőgazdaság fenntartható működését elősegítő beruházásokra, a közlekedési szektor kibocsátásának csökkentését célzó intézkedésekre, a gyártási folyamataink és fogyasztási szokásaink átalakítására, vagy épp a hulladék csökkentésére. Ezek mind olyan területek, amelyek finanszírozása zöld célt szolgál.
Becslések szerint már az Európai Unió 2030-as célkitűzéseihez is évi 180 milliárd euró beruházásra van szükség, a 2050-es célokhoz pedig további forrásokra. Ezeket a beruházásokat, melyek jelentős üzleti lehetőséget is jelentenek, nem lehet csupán közpénzből finanszírozni, szükséges a magánszektor részvétele is. A pénzügyi intézményeknek több forrást kell közvetíteniük a zöld fejlesztések, beruházások irányába.

Ezt az üzleti lehetőséget felismerve világszerte számos intézmény indított zöld pénzügyi szolgáltatási (green finance) üzletágat. Ennek keretében különböző hitelek, befektetések és egyéb pénzügyi termékek jelentek meg, amelyek tehát környezeti szempontból releváns célokhoz kötöttek. A termékkínálat széles körű, például egy egyszerű elektromosautó-lízing, vagy egy napelem megvásárlását finanszírozó hitel mellett olyan egzotikus termékek is megjelentek a piacon, mint az erdőkötvények.
Hazánkban egyelőre kevés zöld befektetési lehetőség van: amennyiben megtakarításainkat zöld célra szeretnénk fordítani, a néhány hazai példa mellett többségében külföldi befektetési alapok, kötvények közül tudunk választani. A külföldi alapokba, részvényekbe, kötvényekbe fektetett pénz azonban külföldön fog zöld beruházást finanszírozni.

Az MNB a hazai tőkepiac zöld célú fejlesztését, a zöld beruházások finanszírozási környezetének javítását tűzte ki célul, amelynek eredményeként egyre szélesebb körű zöld befektetés lesz elérhető a jövőben Magyarországon. Az MNB azon dolgozik, hogy minél kedvezőbb szabályok vonatkozzanak a zöld befektetési termékekre, ehhez kapcsolódóan a minisztériumokkal együttműködve egy nemzeti stratégia kialakítását tervezik. Ennek eredményeként pontosabb, egyszerűbb és megbízható információkkal rendelkezhetünk majd a kockázatokról és a környezeti hasznokról is.

Ezek a befektetések pedig olyan beruházásokat fognak finanszírozni, amelyek környezeti, fenntarthatósági szempontból pozitív hatásokat eredményeznek hazánkban. Így megtakarításainkkal hozzájárulhatunk ahhoz, hogy közvetlen környezetünk fenntarthatóbbá váljon. A tisztább levegő, alacsonyabb rezsiszámla, vagy épp egészségesebb élelmiszerek pedig magasabb életminőséget jelentenek mindannyiunk számára.

Az MNB további tervei között szerepel egy Zöld Pénzügyi Termékkereső alkalmazás kialakítása is, mely fokozatosan bővülve egy platformon gyűjti majd össze az elérhető zöld pénzügyi termékeket a lakosság számára. Emellett a szemléletformálást és az ismeretterjesztést a fogyasztóknak szóló, folyamatosan bővülő tájékoztató tartalmakkal kívánja segíteni, amelyek közérthetően és gyakorlatorientáltan mutatják be a lehetőségeket.

Utolsó frissítés: 2022. március 30.