Kisbefektetőként mit érdemes tudni a „zöld befektetésekről”?

A zöld befektetések egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek külföldön, e célzott felhasználású termékek iránt dinamikusan bővül a kereslet. Az MNB stratégiai céljai között szerepel, hogy a hazai pénzügyi rendszer a jelenleginél lényegesen erőteljesebben támogassa a környezeti fenntarthatóságot pénzügyi termékein, szolgáltatásain keresztül.

Mik azok a zöld kötvények?
Azok az értékpapírok, amelyek értékesítésből származó forrásait olyan beruházásokra kell fordítani, amik környezetvédelmi, környezeti fenntarthatósági céllal bírnak, azaz „zöldek”. Ilyen területek például a megújuló energia kapacitásának bővítése, energiahatékonyság javítása, vízgazdálkodás, fenntartható mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, biodiverzitás megőrzése, hulladékkezelés, az ipar gyártási folyamatainak vagy éppen a közlekedésnek, szállításnak a zöldítése.

Zöld kötvényeket bocsáthatnak ki államok, kormányzati hátterű szervezetek, pénzügyi intézmények és vállalatok is. 2020-ban Európában 156 milliárd dollár értékben bocsátottak ki zöld kötvényt a piaci és állami szereplők (forrás: Deloitte).

Magyarországon már elérhetőek a zöld kötvények?
Hazánk 2020 júniusában, a COVID-járvány árnyékában, kevésbé kedvező nemzetközi piaci kondíciók között bocsátott ki először zöld államkötvényt. A kibocsátás mégis többszörös túljegyzéssel, magas befektetői érdeklődéssel valósult meg.
Ez az állampapír-kibocsátás egy meglehetősen szűk szegmens, eddig csak kevés ország bocsátott ki zöld állampapírt. Pozitív hozadék, hogy a befektetés által nyújtott hozamon túl a kibocsátó állam, azaz például Magyarország klímavédelmi, fenntarthatósági beruházásainak terjedéséhez, finanszírozásához lehet hozzájárulni.
2020 augusztusában pedig megtörtént az első hazai vállalati zöldkötvény-kibocsátás is.

Kik vásárolják a zöld állampapírokat vagy általában a zöld kötvényeket?
Külföldön jellemzően nagy nemzetközi intézményi befektetők, például bankok, befektetési alapok, nyugdíjpénztárak. Itthon magánszemélyek 2021 áprilisától vásárolhatnak zöld magyar államkötvényt, emellett azonban fontos a zöld, vagy éppen az ún. ESG-befektetési alapok és egyéb befektetési formák magyarországi térnyerése is. (Az ESG felelős környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok figyelembevételét jelenti, cikkünkben erről később részletesen is szó lesz.)

A zöld beruházások megtérülése jellemzően hosszú távú. Egy megújuló energetikai beruházás megtérülési ideje például jellemzően 10 és 20 év között van hazánkban. Az eddig globálisan kibocsátott zöld államkötvények futamideje is minimum 5 év volt, a leghosszabb 31 éves, átlagosan pedig 13 év. Néhány háztartás talán ilyen távra is szívesen fektet be, de többségünk ennél csak rövidebb időtávra tud pénzügyileg tervezni. A zöld kötvények hozama nem feltétlenül magasabb, mint egy nem zöld kötvényé, nagyjából azonos szinten van vele. A fő előny, hogy a kibocsátó nyilvánosan deklarálja, hogy a begyűjtött összegekből környezetvédelmet szolgáló projekteket, eszközöket, tevékenységeket fog finanszírozni, a befektetéseinket környezeti szempontból hasznos célokra fordítja, és ezt ellenőrizni is tudjuk.

A befektetési alapok kínálatában vannak rövidebb futamidőre ajánlott befektetések is, de vajon azok mennyire zöldek?
2020 őszén a BAMOSZ (Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége) módosította szabályzatát, így a befektetési alapok besorolási kategóriái kiegészülnek a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos információkkal. A BAMOSZ 2021. január 1-től szerepelteti honlapján az egyes alapok ESG-szempontok szerinti kategóriáit is.

Mi az az ESG?
ESG - environmental, social, governance szavak kezdőbetűi. Felelős környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok figyelembevételét jelenti, amikor egy adott alap a befektetők pénzét különböző részvényekbe, kötvényekbe, állampapírokba fekteti. Ezek a szempontok bővebben: üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke, energiahatékonyság, hulladékkezelés, tiszta energia; emberi jogok, nemi, faji, vallási, identitási diszkrimináció, társadalmi szerepvállalás, emberi kizsákmányolás, gyerekmunka, kiberbiztonság; szervezeti struktúra, üzleti etika, átláthatóság, korrupció. Tehát az ESG-befektetések ezeket a szempontokat is érvényesítik a befektetések kiválasztásakor.

Az alapok ESG-minősítése nem jelenti azt, hogy az adott alap kizárólag zöld, fenntartható befektetéseket választana! Fontos megemlíteni, hogy az ESG-nél is a hozammaximalizálás a cél. Viszont megállapítható, hogy akik jó ESG-pontszámokkal, minősítésekkel rendelkeznek, azok egyrészt általában kevésbé terhelik a környezetet, mint a hasonló cégek, másrészt gyakran pénzügyileg is jobban teljesítenek. 

 A magyar alapkezelők ESG-tematikájú alapjaiban kezelt vagyon 2020 júniusában alig haladta meg a 0,5 százalékot. A hazai alapok egyelőre túlnyomórészt külföldi ESG-minősítésű értékpapírokat vásárolnak. Ám ezen a területen is cél, hogy ezek a típusú befektetések mind volumenben, mind választékban, mind hazai, jó ESG-minősítésű cégek értékpapírjaival, vagy éppen zöld kötvényekkel bővüljenek. Az MNB által tervezett Zöld Pénzügyi Termékkereső kínálata általuk is gazdagodni fog.

Utolsó frissítés: 2022. március 30.