Az árfolyamgátas szerződések módosulása
nyomtatás
Az árfolyamgátas szerződések módosulásaHogyan módosul az árfolyamgátasok szerződése az elszámolás hatására?
Az elszámolás és a forintosítás alapvető célja, hogy rendezze az árfolyamrés- és tisztességtelen kamatemelések alkalmazása miatt felszámított összegek sorsát, csökkentse a jövőbeli kockázatokat és kiszámíthatóbbá tegye a törlesztési kötelezettséget.
Az intézkedések célja, hogy az eladósodott fogyasztók helyzete rendeződjön.
Az árfolyamgát egy átmeneti, meghatározott időszakra szóló fizetési könnyítést szolgált.
Ha Önnek árfolyamgátas szerződése van, az azt jelenti, hogy korábban már élt egy lehetőséggel, amely elősegítette hitelének rendezését.
Önnek és családjának a tartós megoldást azonban az elszámolás és forintosítás jelenti.
Az árfolyamgátas szerződések zöménél az elszámolással megszűnt a gyűjtőszámla tartozás, így a jövőben az már nem növeli a visszafizetési kötelezettségét.
Ha mégis maradt a gyűjtőszámlán tartozás, ez a jövőben az eredeti rögzített árfolyam alkalmazási időszak végéig csak a gyűjtőszámlahitel terhére felszámítható kamat összegével növekedhet. Ezt követően kell csak elkezdeni a gyűjtőszámlán fennálló tartozás törlesztését.
Az árfolyamgát a havi törlesztőrészletek kiszámíthatóságával ugyan ideiglenes segítséget jelentett, de a gyűjtőszámlán halmozódó árfolyam különbözet, hosszú távon növelte az Ön tőketartozását.
Miért jó az adósoknak az elszámolás és forintosítás?
Az öt éves árfolyamgátas időszak után az elszámolás és forintosítás nélkül
a gyűjtőszámlán felhalmozott tartozás miatt törlesztőrészletei
nagyobb mértékű emelkedésére éshitele futamidejének jelentős meghosszabbítására
számíthatott volna.
Mindkét megoldás a hitel költségeinek emelkedését, ezzel együtt a teljes visszafizetendő összeg növekedését is eredményezhette volna.
Ezen felül, a rögzített árfolyam időszaka után piaci árfolyamon kellett volna törlesztenie, ami ismét kockázatot jelentett volna.
Hogyan változhat a forintosítással és árfolyamgáttal egyaránt érintett hitel törlesztő-részlete a jövőben?
Ha Önnek árfolyamgáttal és forintosítással egyaránt érintett élő szerződése van, akkor új törlesztő-részlete nem haladhatja meg a 2015. januári törlesztő-részletét. Ez a korlátozás az árfolyamgát alkalmazásának kezdő időpontjától számított 60. hónapig vagy - ha az korábbi időpontra esik- az eredeti futamidő lejáratáig érvényes. Ezt az időszakot a továbbiakban árfolyamgát időszaknak nevezzük.
Kivétel ez alól, ha
a referencia kamat változás, vagy
a jogszerű kamatfelár változás miatt nő a törlesztő-részlet,
illetve, ha életbiztosítási vagy lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált kölcsönszerződésről van szó, mert ebben az esetben a kiegészítő szerződésből eredő törlesztő-részlet növekedés miatt is emelkedhet a törlesztő-részlet.
Az árfolyamgát alkalmazásának kezdő időpontjától számított 60. hónap után vagy - ha az korábbi időpontra esik - az eredeti futamidő lejáratakor a hátralévő futamidőt úgy kell meghatározni, hogy a kölcsönszerződésből eredő tartozásra vonatkozóan az esedékes törlesztő-részletek ne haladják meg az árfolyamgát alkalmazásának utolsó hónapjában fizetendő törlesztőrészlet 115%-át.
Ez azt jelenti, hogy ha Ön nem tud a jelenleginél magasabb törlesztő-részletet vállalni, a forintosítási törvény alapján az árfolyamgát időszakát követően a kölcsönszerződéséből eredő törlesztő-részlete legfeljebb 15%-al növekedhet. Ha a fennálló tartozása ennél nagyobb törlesztő-részlet növekedést indokolna, úgy ebben az esetben a futamidő meghosszabbítására kell számítania.
A futamidő maximálisan az Ön (vagy a legfiatalabb adóstársa) 75 éves koráig hosszabbítható meg. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor az Ön számára legkedvezőbb mértékű törlesztő-részletet kell megállapítani.
Fontos tudnia, hogy a futamidő meghosszabbítása a hitellel együtt járó terheit növeli, azaz a havi törlesztési kötelezettsége ugyan csökken, vagy nem nő, de a teljes futamidő alatt visszafizetendő összeg növekedni fog.
Mi a teendő, ha nem kívánt vagy nem lehetséges a futamidő hosszabbítás?
Annak érdekében, hogy ne növekedjen tovább a visszafizetendő összeg, gondolja át, hogy már az árfolyamgát időszaka alatt tudja-e magasabb havi törlesztő-részlet fizetését vállalni!
Ehhez készítsen háztartási költségvetést!
Vizsgálja meg:
bevételeit és kiadásait, és
mérlegeljen, hogy váratlan terhek mellett hosszabb távon is ki tudja-e fizetni a magasabb törlesztő-részletet!
Az árfolyamgát kezdő időpontjától számított 60 hónapon belül Ön bármikor kezdeményezheti a magasabb törlesztőrészlet fizetését.
Ennek érdekében keresse fel pénzügyi szolgáltatóját és kezdeményezze a szerződése módosítását! A magasabb havi törlesztőrészlet fizetésének vállalásával hosszú távon jobban járhat.
Mi történik a gyűjtőszámlán lévő tartozással, ha az az elszámolás következtében még nem szűnt meg?
A gyűjtőszámlán megmaradt összegre a korábban érvényes szabályok vonatkoznak. Ebben az esetben az elszámolást követően is fennálló forint tartozás a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának lejáratáig a 3 havi BUBOR mértékének megfelelően kamatozik. BUBOR-nak a Budapesti Bankközi forint hitelkamatlábat nevezik. Ez egy olyan kamat, amit a bankközi piaci szereplők meghatározott periódusra egymás között irányadónak tekintenek, értéke mindig alacsonyabb, mint a piaci hitelkamatok.
A 60. hónapot (vagy a kölcsönszerződés lejáratát) követően az eredeti kölcsönből fennálló tartozás mellett Önnek a gyűjtőszámla tartozást is havonta törlesztenie kell.
A gyűjtőszámla hitelből eredő törlesztő-részlet összege nem lehet magasabb, mint a kölcsönszerződésre a 60. hónapban előírt törlesztés összegének 15%-a. Például ha a 60. hónapban 100.000.-Ft a kölcsön törlesztő-részlete, akkor a következő hónaptól a gyűjtőszámla tartozás törlesztő-részlete nem lehet több mint 100.000*0,15=15.000.-Ft.
Ha ez nem biztosítható az eredeti kölcsön futamidejének lejártáig, akkor a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó futamidőt úgy kell megállapítani, hogy az nem haladhatja meg
a legfiatalabb adós vagy adóstárs 75. életévének betöltését, illetve
az eredeti kölcsönszerződés lejáratát- 30 évnél hosszabb idővel.
A kölcsönszerződés, illetve a gyűjtőszámla hitel futamideje tehát a fenti szabályok miatt eltérő is lehet!
Önnek lehetősége van az árfolyamrögzítés időszakának lejáratát megelőzően is bármikor kérni a gyűjtőszámlából fennálló tartozás hitellé alakítását és a törlesztés megkezdését. Ebben az esetben a gyűjtőszámlából eredő tartozása már a kérelem benyújtásától számított 30. nap utáni első törlesztő-részlettől csökken, így a gyűjtőszámla hitel után fizetett összes kamat is csökken!
Milyen korábbi kedvezmények nem vehetők igénybe a továbbiakban?
A rögzített árfolyam alkalmazásának időszaka alatt Ön mentesült a havi törlesztőrészletére eső kamat– és ha volt díj, annak – rögzített árfolyam feletti részének megfizetésétől. Ezt az összeget – amely a hitel összegétől és futamidejétől, valamint az aktuális piaci árfolyamtól függött – az állam és pénzügyi szolgáltatója 50-50%-ban vállalta át.
A forintosítás miatt az árfolyamgát hátralévő időszaka alatt Ön már nem részesül ebben a kedvezményben, de az elszámolásnak és forintosításnak köszönhetően
nem halmozódik tovább a gyűjtőszámlán esetlegesen fennmaradt tartozása, ez kizárólag a felszámítható kamat összegével növekedhet és
nem fenyegeti Önt a 60. hónapot követően a piaci árfolyamon való törlesztés kockázata.
Mi az árfolyamrés és az árfolyamváltozás között a különbség?
Az árfolyamrés nem azonos az árfolyamváltozással!
Árfolyamrésnek nevezzük az elszámolás során a deviza alapú
kölcsön folyósításakor, illetve
a törlesztő részletek megfizetésekor
a deviza vételi, illetve eladási és a közép-árfolyam közötti különbözetet.
Árfolyamrés azoknál a deviza hitelszerződéseknél is keletkezhetett, ahol a szerződés és a folyósítás devizaneme eltért, például euróban nyilvántartott, de svájci frankban folyósított hitel esetén.
Az árfolyamrés tehát a deviza vételi-, illetve eladási árfolyam, és a deviza középárfolyam (vagy a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamának) különbségéből adódhat.
A deviza alapú szerződéseknél az árfolyamrés alkalmazása miatt
devizában meghatározott hitelösszeg esetén Ön a középárfolyamon számított összeghez képest a hitel folyósításakor kevesebb forintot kapott,
forintban meghatározott hitelösszeg esetén a hitel folyósításakor több lett a devizában meghatározott tartozása,
törlesztéskor pedig többet kellet forintban fizetnie.
Az árfolyamrés mértéke időszakonként, devizánként és pénzügyi intézményenként eltérő volt. Alkalmazása – a Kúria döntése értelmében – tisztességtelen, ezért a pénzügyi intézményeknek el kellett számolni vele. Így az árfolyamrés elszámolása az Ön tartozását csökkentette.
Az árfolyamváltozás széleskörű nemzetközi gazdasági és pénzügyi folyamatok eredménye. A Kúria döntése értelmében ezt a fogyasztónak, azaz Önnek kell viselnie. A növekvő árfolyam magasabb törlesztőrészletet eredményezett. Az ebből fakadó árfolyamkockázat megszüntetésére megoldás a forintosítás.
A forintosítással gyakorlatilag megszűnt az árfolyamváltozásból adódó nagyon jelentős jövőbeli kockázat, ami minden adósnak fontos.
A következő ábrán jól látható, hogy az elmúlt tíz évben hogyan változott a svájci frank árfolyama a forinttal szemben. Amennyiben ez a trend a jövőben is fenn áll, belátható, hogy az elszámolás és a forintosítás nélkül a törlesztő-részletek további jelentős emelkedésére és a gyűjtőszámlán halmozódó tartozása növekedésére számíthatott volna.
A grafikonon látható tendencia, és a gazdaságban zajló folyamatok alapján nem várható, hogy a közeljövőben a forint jelentős mértékben erősödne, így a törlesztő-részletek stabilizálására, a költségek tervezhetőségére a forintosítás tűnik a legjobb megoldásnak.
További elszámolási és forintosítási információért kattintson ide. A gyakran ismételt kérdések között az árfolyamgát szerződésekhez kapcsolódó információkat is megtalálja.