Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN
EN

Követeléskezelő - deviza alapú szerződések

nyomtatás
Követeléskezelő - deviza alapú szerződések


1. Szerződésem a pénzügyi intézménynél már megszűnt és követeléskezelőhöz került. Ebben az esetben ki köteles az elszámolásra? (2015.02.03.)

Ha az Ön hitelét a követeléskezelőre való engedményezés előtt felmondták, az elszámolásra köteles pénzügyi intézmény az engedményezés időpontjáig terjedő időszakra vonatkozóan köteles az Ön részére az elszámolást megküldeni. A pénzügyi intézmény kötelezettsége tehát abban áll, hogy az elszámolást megküldi. Ön a követeléskezelőtől kérheti, hogy a pénzügyi intézmény által készített elszámolás alapján számoljon el az Önnel szemben fennálló követelésével. Ennek érdekében keresse fel a követeléskezelőt.

Amennyiben az Ön szerződése 2009. július 26. napján vagy azt megelőzően megszűnt, az Ön kérésére a pénzügyi intézménynek ezen szerződés tekintetében el kell számolnia, amennyiben Ön igazolja, hogy a pénzügyi intézmény engedményezett követelését egy elszámolásra nem köteles követeléskezelő érvényesíti. Ezt az igazolást Ön a követeléskezelőtől kérheti.


2. Mikor kérhetem a követeléskezelőtől az elszámolás teljesítését? (2015.04.27.)

Ön a tartozása megszűnését követően az elévülési időn belül bármikor kérheti a követeléskezelőtől az elszámolást. A Polgári Törvénykönyv szerinti általános elévülési idő 5 év.


3. Mit kell tennem, hogy megkapjam az elszámolást? (2015.04.27.)

Ez attól függ, hogy Önnek élő tartozása van, illetve 2009. július 26-a után megszűnt szerződésről van szó, vagy a kölcsönszerződése 2009. július 26-án vagy azt megelőzően szűnt meg. Nézzük, melyik esetben mi a teendő:

Ha az Ön kölcsönszerződése 2009. július 26-a után szűnt meg úgy, hogy az Ön tartozását a volt hitelezője egy követeléskezelőre engedményezte (függetlenül attól, hogy a tartozását ezt követően Ön megfizette-e),

· a volt hitelezője automatikusan elkészíti, és az Ön részére megküldi az elszámolást.

· Önnek a kézhez kapott elszámolás alapján a követeléskezelőtől kell az elszámolás teljesítését kérnie.

· Miután Ön kérte a követeléskezelőtől az elszámolás teljesítését, a volt hitelezője és a követeléskezelő átadja az elszámoláshoz kapcsolódó adatokat egymásnak.

· Az elszámolás eredményeként Önt megillető túlfizetést a követeléskezelő vagy beszámítja a még fennálló tartozásba, vagy megszűnt tartozás esetén kifizeti az Ön részére.


Ha az Ön kölcsönszerződése 2009. július 26-án vagy az előtt szűnt meg úgy, hogy a volt hitelezője a követelését egy követeléskezelőre engedményezte,

- Önnek először igazolnia kell a volt hitelezője részére, hogy 2009. július 26-át követően a tartozását a követeléskezelőnek fizette (függetlenül attól, hogy jelenleg a tartozása még fennáll-e, avagy azt már teljesen megfizette).

- Két módon is igazolhatja azt, hogy a volt hitelezője a követelését követeléskezelőre engedményezte, és a követelést Önnel szemben a követeléskezelő érvényesíti (vagy érvényesítette). Egyfelől minden olyan 30 napnál nem régebbi okirattal, amiből kiderül ez a körülmény, másfelől az erről szóló igazolás kiállítását kérheti a követeléskezelőtől.

- Ha az igazolást személyesen kéri, az igazolást a követeléskezelő helyben azonnal köteles kiadni, ha e-mailben vagy levélben kéri, akkor a kérelem beérkezését követő 5 napon belül.

- Az igazolásra alkalmas, 30 napnál nem régebbi okiratot, vagy a követeléskezelő által kiállított igazolást kell eljuttatnia a volt hitelezőjének az elszámolás iránti igényével együtt.

- A volt hitelezője kizárólag a fentiek szerinti igazolás alapján köteles az elszámolást elkészíteni.

- A volt hitelezője megküldi az Ön számára az elszámolást.

- Önnek a kézhez kapott elszámolás alapján a követeléskezelőtől kell az elszámolás teljesítését kérnie.

- Miután Ön kérte a követeléskezelőtől az elszámolás teljesítését, a volt hitelezője és a követeléskezelő átadja az elszámoláshoz kapcsolódó adatokat egymásnak.

- Az elszámolás eredményeként Önt megillető túlfizetést a követeléskezelő vagy beszámítja a még fennálló tartozásba, vagy megszűnt tartozás esetén kifizeti az Ön részére.


4. Honnan fogja tudni a követeléskezelő, hogy milyen összeggel kell elszámolnia? (2015.04.27.)

Mindenekelőtt a volt hitelezője elkészíti és az Ön részére megküldi az elszámolást. Ezt kell Önnek benyújtania a követeléskezelő részére, kérve az elszámolás teljesítését. A követeléskezelő tehát a volt hitelezője által elkészített elszámolás alapján állapítja meg, hogy milyen összeggel kell elszámolnia. Ezen túlmenően az elszámolás során a korábbi hitelezőjének és a követeléskezelőnek együtt kell működnie.

Az együttműködés során az érintett intézmények az Ön elszámolással összefüggő adatait egymással egyeztetik, illetve adatokat és információkat adnak át egymásnak az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok szigorú betartása mellett.


5. Hány napon belül kell a követeléskezelőnek kiadnia az elszámoláshoz az engedményezés tényére vonatkozó igazolást, ha már kiegyenlítettem a tartozásom? (2015.04.27.)

A pénzügyi intézmény a 2009. július 26-án vagy azt megelőzően megszűnt kölcsönszerződésnél akkor köteles elszámolni Önnel, ha a meg nem fizetett tartozását követeléskezelőre engedményezte. Ebben az esetben Önnek kell igazolnia az eredeti hitelezője felé, hogy a tartozását a fenti időpont után a követeléskezelőnek fizette.

Ez így van akkor is, ha a követeléskezelő már kiegyenlítettnek tekinti az Ön tartozását, mert például már leírta, vagyis a tartozás egy részét visszafizetés nélkül elengedte és ezzel lezárta az ügyletet. Fontos, hogy ez az elengedett rész az Ön fogyasztói követelését csökkentő tételként vehető figyelembe.

Ezekben az esetekben

· ha Ön személyesen nyújtotta be a kérelmét a követeléskezelőnek az igazolást haladéktalanul, helyben ki kell, hogy adják,

· egyéb esetben (például e-mailben, postai levélben) a kérelem beérkezésétől számított5 napon belül kell az Ön rendelkezésére bocsátani.

Javasoljuk, hogy amennyiben postai úton kéri az elszámolást, a levelet tértivevényes küldeményként adja fel, mert ezzel tudja igazolni az átvétel időpontját.


6. Ha már korábban rendeztem a követeléskezelővel szemben fennálló tartozásom, milyen tételekkel kell elszámolnia? (2015.04.27.)

Az Elszámolási Törvény hatálya alá tartozó megszűnt szerződéseknél is és a követeléskezelőknek már megfizetett tartozásoknál is az a szabály, hogy a tisztességtelenül felszámított kamatokkal, díjakkal és az árfolyamréssel kell elszámolni.


7. Jár valamilyen kamat a tisztességtelenül felszámított összegre? (2015.04.27.)

A tisztességtelenül felszámított, Önnek visszajáró összeget a követelés megszűnéséig a követeléskezelő által alkalmazott kamattal, a követelés megszűnésének időpontjától a kifizetés (vagy beszámítás) időpontjáig

· forint hiteleknél a jegybanki alapkamattal,

· deviza alapú és devizahiteleknél az MNB rendeletében meghatározott pénzpiaci kamattal megnövelve kell visszafizetni.

Fontos tudnia, hogy az árfolyamrésből eredő különbözet a vételi-, az eladási- és a középárfolyam közötti különbség, ez az, amivel el kell számolni ön felé. Ez viszont nem azonos az árfolyamváltozással. Az árfolyamváltozásból eredő különbséggel nem kell elszámolni Önnel.

8. Milyen tételekkel csökkentheti a követeléskezelő a nekem visszajáró összeget? (2015.04.27.)

Az Önnek korábban adott kedvezményekkel az Önnek visszajáró, vagy a fennálló tartozásába beszámítható összeget a követeléskezelő csökkentheti. Kedvezménynek számít minden olyan vagyoni előny, illetve juttatás, amely abból származik, hogy a fizetési kötelezettsége fennállása alatt Önnek

tőkét, kamatot, díjat engedtek el,

vagy kedvezményes árfolyamot alkalmaztak, és így az Ön fizetési kötelezettsége az eredetileg meghatározott kötelezettséghez képest csökkent.

Ezek a tételek az Önnek visszajáró összeget csökkentik.


9. Beszámíthatja-e a követeléskezelő a nekem ténylegesen kifizetendő összeget egy másik tartozásomba? (2015.04.27.)


Az elszámolás során az önt illető összeget csak az elszámolással érintett szerződésből eredő tartozásba lehet beszámítani.

Ha az elszámolás eredményeként a tartozása megszűnik és még marad ténylegesen kifizethető összeg, erre a részre vonatkozóan a követeléskezelő a Polgári Törvénykönyv általános szabályai szerint élhet beszámítási jogával, a fennmaradt kifizethető összeget például az Ön lejárt közműtartozásába, telefonszámla tartozásába, stb. is beszámíthatja.


10. Beszámíthatja a követeléskezelő a nekem visszajáró összeget egy másik tartozásomba, ha az már elévült? (2015.04.27.)

Ezt a kérdést több szempontból kell megvizsgálni. Az Önnek visszajáró összeg tulajdonképpen egy ellenkövetelés ebben az esetben. Nézzük, mikor van lehetőség a beszámításra és mikor nincs:

Még élő tartozásoknál

· az előző pontban ismertetett ténylegesen kifizethető összeget akkor számíthatja be a követeléskezelő az Ön másik lejárt tartozásába, ha az Ön ellenkövetelése keletkezésének időpontját követően évült el a követeléskezelő Önnel szembeni pénzkövetelése.

Már megszűnt tartozásoknál

· a követeléskezelő az Önnek visszajáró összeget beszámíthatja egy másik lejárt követelésébe, ha az még nem évült el akkor, amikor Ön rendezte a tartozását. Nézzünk erre egy példát! Ha Ön 2013. március 1-én rendezte a tartozását, amivel most el kell számolni Önnel és a másik tartozása ebben az időpontban még nem évült el, akkor a most visszajáró összeget a követeléskezelő beszámíthatja a másik – időközben már elévült – tartozásába.

· ha a követeléskezelő Önnel szembeni követelése már elévült akkor, amikor az Ön ellenkövetelése keletkezett (vagyis amikor Ön a tartozását rendezte), akkor nincs jogalapja a beszámításnak. Az előző példánál maradva, ha az Ön ellenkövetelése 2013. március 1-én keletkezett és ebben az időpontban a másik tartozása már elévült, akkor a követeléskezelő nem élhet a beszámítással.


11. Kinek kell elszámolnia velem, ha a követeléskezelő nem pénzügyi intézmény? (2015.04.27.)

Ha a pénzügyi intézmény a kölcsönszerződésből eredő követelést nem pénzügyi intézményre engedményezte, az elszámolási kötelezettség fenn áll, de ez csak az elszámolás elkészítésére vonatkozik. Az elszámolásból eredően pénzügyi teljesítésre viszont a pénzügyi intézmény nem köteles. Ön az elszámolásból származó esetleges igényét a polgári jog általános szabályai szerint – elsődlegesen beszámítás útján - érvényesítheti a követelés pénzügyi intézménynek nem minősülő jogosultjával szemben.


12. Meghatalmazott is eljárhat a nevemben? (2015.04.27.)

Minden olyan esetben, amikor az elszámolási törvény és a forintosítási törvény alapján az Önt megillető jogait szeretné érvényesíteni (pl. elszámolás iránti kérelem előterjesztése, fizetési számla számának bejelentése, panasz benyújtása), Ön meghatalmazott útján is tehet nyilatkozatot.

A pénzügyi intézmény az Ön jogainak érvényesítését nem nehezítheti el túlzott, indokolatlan adminisztratív terhek előírásával.

Nem támaszthat olyan alaki követelményt, amely sem jogszabályból, sem a fogyasztóval kötött szerződésből nem következik. Ezen felül a meghatalmazott által ellátott ügy megjelölését illetően nem követelheti meg az ügy tárgyának egyértelmű megjelöléséhez nem szükséges, egyéb adatok meghatalmazásban való feltüntetését.

Ha a meghatalmazás az Ön fizetési számlaszámának bejelentésére, vagy a készpénzben történő kifizetés igénylésére vonatkozik, a pénzügyi intézmény csak az olyan meghatalmazást fogad el, amelyet ügyvédi ellenjegyzéssel láttak el, vagy Közjegyző hitelesített.

Fontos azonban, hogy egyéb nyilatkozatok esetében ezt nem követelhetik meg Öntől, tehát elegendő a két tanú által aláírt meghatalmazás (pl: részletes kimutatás igénylése, panasz írásbeli előterjesztése).


13. Magánszemély követeléskezelőnél van most a hitelem, kivel számol el az eredeti hitelezőm? (2015.05.15.)

A pénzügyi intézményt akkor is terheli az elszámolási kötelezettség, ha egy magánszemélyre engedményezték a követelést, azonban kifizetési kötelezettsége nincs. Ha a követelést egy magánszemélyre engedményezték, Ön a teljes időszakra vonatkozó követelését a polgári jog általános szabályai szerint – még fennálló tartozás esetében elsődlegesen beszámítás útján, míg megszűnt tartozás esetében a visszajáró összeg önkéntes megfizetése hiányában polgári peres úton – érvényesítheti.


Ez a weboldal sütiket használ a kényelmesebb böngészés érdekében. A honlap használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa elSüti tájékoztatónkat,amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket.Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés érdekébenAdatvédelmi tájékoztatónkmegváltozott.Értem