Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN
EN

Túlfizetés - forint szerződések

nyomtatás
Túlfizetés - forint szerződés

1. Milyen kamatozással kell visszafizetni a megszűnt hitelemből eredő túlfizetéseket? (2015.05.15)

A forintban fennálló túlfizetést a megszűnés napjától mindig az aktuális naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal kell felkamatoztatni.

Devizában fennálló túlfizetést az adott devizanemre vonatkozó, az aktuális naptári félév első napján érvényes 3 hónapos pénzpiaci kamattal (CHF LIBOR, EURIBOR stb.) felkamatoztatva kell megfizetni az Ön részére.

2. Még élő szerződésem esetén milyen kamattal számolja a bank a visszajáró összeget február 1-től a pénzügyi teljesítés napjáig? (2015.05.15.)

Amennyiben még elő hitelszerződéssel rendelkezik (azaz sem az elszámolás előtt, sem az elszámolással nem szűnt meg a szerződése) a pénzügyi intézmény az MNB rendeletben szereplő módszertan alapján kiszámolja a fogyasztói követelés mértékét a február 1-i fordulónapra vonatkozóan.

Ezt az összeget az átszámított kölcsönszerződés ügyleti kamatlábával (jellemzően a hitelszerződés megkötésekor érvényes nem akciós kamatlábbal) kamatoztatja fel a pénzügyi intézmény a pénzügyi teljesítés (könyvelés) időpontjáig. Ha az Ön követelésének összege kevesebb, mint a fennálló tartozása, úgy a tisztességtelenül felszámított összeg teljes mértékben beszámításra kerül a fennálló tartozásába, vagyis az adósságát mérsékli.

A fentiek alapján amennyiben a tényleges pénzügyi teljesítés (könyvelés) és az elszámolás fordulónapja nem esik egy napra, a két időpont között a visszajáró összeg a fordulónapon érvényes hitelkamattal kamatozik és végső soron a kamatokkal megnövelt összeggel csökken az Ön tartozása.

3. Milyen módon fizethetik ki a nekem visszajáró összeget? (2015.05.15.)

Ha az Ön szerződése korábban megszűnt, vagy az elszámolás következtében szűnik meg és van ténylegesen kifizethető összeg, ennek kifizetése átutalással vagy pénztári készpénzkifizetéssel történhet.

Ha Önnek az elszámolásra köteles pénzügyi intézménynél van számlája, a kifizetendő összeget ezen a számlán kell jóváírni az elszámolás kiküldésétől (vagyis a postára adásától) számított 15 napon belül.

Ha Önnek nincs az elszámolásra köteles pénzügyi intézménynél számlája, de a cégcsoporton belül valamelyik pénzügyi intézménynél rendelkezik lakossági folyószámlával, az Önnek fizetendő összeget ezen a számlán kell jóváírni az elszámolás kiküldésétől (vagyis a postára adásától) számított 15 napon belül.

Ha a fent említett intézmény(ek)nél több fizetési számlával rendelkezik, úgy a fizetendő összeget az Ön számára legkedvezőbb kondíciókkal vezetett fizetési számlán – kell jóváírni.

Ha Önnek más intézménynél vezeteti számláját, vagy nem rendelkezik számlával, az elszámolás kézhezvételét követően be kell jelentenie a pénzügyi intézménynél, hogy milyen számlaszámra kéri az összeg átutalását, vagy akár készpénzben is kérheti annak kifizetését, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e fizetési számlával.

Ha a pénzügyi intézmény nem rendelkezik fiókhálózattal az elszámolásról küldött értesítésben felajánlhatja Önnek a postai úton történő kifizetést is, ha sem az átutalás, sem a pénztári készpénzkifizetés lehetőségével nem kíván élni. Ebben az esetben a postai úton történő kifizetés miatt felmerülő postaköltséget a pénzügyi intézmény akkor vonhatja le az Önnek kifizetendő összegből, ha az elszámolásról szóló értesítésben erről tájékoztatatást adott.

4. Hogyan adhatom le a kifizetés módjára vonatkozó nyilatkozatomat? (2015.05.15.)

A nyilatkozat megtételére Önnek több lehetősége is van:

  • A pénzügyi intézmény internetes szolgáltatói felületén az erre szolgáló űrlapon

  • Személyesen a pénzügyi intézmény fiókjaiban.

  • Postai úton, azonban erre kizárólag a fiókhálózattal nem rendelkező szolgáltatók esetében van lehetőség.

A nyilatkozattételre Önnek meghatalmazott útján is lehetősége van, de ekkor ügyvéd által ellenjegyzett teljes bizonyítóerejű magánokiratba, vagy közjegyzői okiratba kell foglalni a meghatalmazást.

Külföldön kiállított okirat esetén a magyar külképviseleti hatóság által felülhitelesített vagy ezt helyettesítő tanúsítvánnyal (apostille) ellátott okiratot fogadhatják el.

5. Tájékoztathatnak-e az elszámolásról szóló értesítésben arról, hogy a pénzügyi intézménynél lévő más szerződésem alapján fennálló, lejárt követelésemre számítják be a részemre, a lezárt szerződésem után kifizethető összeget? (2015.05.15.)

Ha a pénzügyi intézménnyel szemben más szerződése alapján fennálló, lejárt követelése van, az Ön számára kifizethető összeget beszámíthatják ebbe a tartozásba, és erről a tájékoztató levélben is tájékoztathatják.

A beszámítással kapcsolatos tájékoztatásban szerepelhet, hogy melyik szerződésszámú szerződés(ek) alapján fennálló és milyen összegű lejárt követelésre kerül beszámításra az Ön túlfizetése.

A pontos elszámolás miatt fontosnak tartjuk, hogy a pénzügyi szolgáltató leírja milyen árfolyamon történt az átváltás, ha a beszámított követelés devizaneme eltér az egyéb lejárt tartozása devizanemétől.

Fontos, hogy Ön lássa, hogy a beszámítást követően a tájékoztató levél „Kifizetendő összeg” mezőjében feltüntetett összegből mennyi pénz kerül ténylegesen kifizetésre az Ön részére.

6. A harmadik személy általi teljesítés (pl. biztosítási összegből vagy lakás-előtakarékossági szerződés alapján történt törlesztés) hogyan érinti az elszámolást? (2015.05.15.)

A harmadik személy általi teljesítés alkalmával keletkezett túlfizetést is az Ön javára köteles elszámolni a pénzügyi intézmény. Az elszámolás szempontjából a harmadik személy (biztosító, másik pénzügyi szolgáltató) általi teljesítés ugyanolyan elbírálás alá esik, mint ha Ön teljesített volna, ha a szerződés fogyasztói kölcsönszerződésnek minősül, és a törlesztés alkalmával tisztességtelen szerződéses kikötést alkalmaztak.


7. Kapok vissza pénzt, ha a forinthitelemnél a kamat a BUBOR változása miatt emelkedett meg? (2015.07.14.)

Önnek nem keletkezik fogyasztói követelése, így a már megszűnt szerződéseknél nem jár vissza pénz az elszámolás során, ha a hitelkamatot csak a BUBOR változása miatt emelte meg a hitelt nyújtó pénzügyi intézmény.

Forinthitelek esetén a pénzügyi intézménynek a tisztességtelen egyoldalú szerződésmódosításból (kamat-, költség-, díjemelésből) származó túlfizetés tekintetében kell Ön felé elszámolnia.

Ha a hitelszerződésében az ügyleti kamatot úgy határozták meg, hogy a referenciakamathoz kamatfelárat rendeltek és a referenciakamat változásával együtt változott az ügyleti kamat mértéke, abban az esetben nem beszélhetünk tisztességtelen kamatemelésről.

A forinthitel-kamatok számításához sok esetben a BUBOR + valamennyi plusz kamat %-ot, azaz kamatfelárat alkalmaznak. A kamatfelár a referencia-kamatlábon felül – a hitelkamat részeként – fizetendő kamat, vagyis valamely referencia-kamatlábhoz (pl. BUBOR) viszonyított kamatkülönbözet. A hitelkamat ezek alapján úgy áll össze, hogy az adott fordulónapra vonatkozó (pl. 3 hónapos) BUBOR-hoz hozzá kell adni a pénzügyi szolgáltató által a szerződés szerint meghatározott plusz kamatot, vagyis a kamatfelárat.

Például ha az induló

8kerdes_abra_1.png

és később a

8kerdes_abra_1.png

akkor a referencia-kamatláb változása miatt bekövetkező hitelkamat-emelkedés nem minősül tisztességtelennek, így fogyasztói követelés ebből nem keletkezett, vagyis – a hitelkamat ebből az okból történő emelkedése miatt – nincs az Ön javára elszámolandó összeg.

Ez a weboldal sütiket használ a kényelmesebb böngészés érdekében. A honlap használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa elSüti tájékoztatónkat,amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket.Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés érdekébenAdatvédelmi tájékoztatónkmegváltozott.Értem