Önkéntes nyugdíjpénztár

Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás elsődleges célja a nyugdíjas évek anyagi biztonságának elősegítése és a nyugdíjaskori életszínvonal emelése. A konstrukció lényege, hogy rendszeres és eseti egyéni befizetésekkel, valamint munkáltatói hozzájárulással névre szóló számlán nyilvántartott megtakarítás képezhető, amihez a pénztártag a nyugdíjkorhatár* elérését követően válik jogosulttá.

Az önkéntes nyugdíjpénztári tagság:

• rugalmas mértékű rendszeres befizetés mellett is elérhető,
• nem igényel magas szintű befektetési ismereteket, továbbá
• a pénztártag kockázatvállalási hajlandóságának és életkorának megfelelő portfóliók közül választhat.

Minél hosszabb ideig gyűjt nyugdíjas évei anyagi biztonságára, annál nagyobb lehet a nyugdíj-kiegészítésre fordítható megtakarítás összege, ezért érdemes minél hamarabb, lehetőleg már az első munkahely megszerzésekor önkéntes nyugdíjpénztári tagságot létesíteni. Erre már 16 éves kortól lehetőség van.

Az elszámolóegységes nyilvántartást vezető pénztáraknál a választott portfólió aktuális árfolyama napi szinten ellenőrizhető a pénztárnál és az MNB honlapján. Tekintettel arra, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások jellemzően hosszú távúak, a pénztárak, illetve a portfóliók befektetési teljesítményének megítélése során célszerű lehetőség szerint legalább 10-15 éves időtartamot figyelembe venni.

A jegybank minden évben publikálja honlapján az éves, tízéves és tizenötéves pénztári hozamrátákat, ezzel is megkönnyítve a pénztárválasztást.

Amennyiben a pénztártag nem elégedett a szolgáltatással vagy a hozamokkal, akkor a megtakarításait másik pénztárba is átviheti, ennek költsége az utalás díján felül maximum 3.000 Ft lehet. Fontos tudni, hogy a múltbeli hozamok nem adnak garanciát a jövőbeli hozamokra.

Az egyéni befizetések és a munkáltatói hozzájárulás után 20%-os, évi maximum 150 ezer Ft-os adókedvezmény igényelhető. Ezt az összeget a pénztártag egyéni számláján írják jóvá. Az adókedvezmény maximális kihasználásához éves szinten 750.000 Ft-os befizetés szükséges. A nyugdíjpénztár köteles jóváírni a tag, illetve a munkáltatói tag által teljesített befizetések évi 10 000 Ft összeghatárig terjedő részének legalább a 90 %-át, az azt meghaladó résznek pedig legalább a 94%-át. Ettől a szabálytól a pénztár a tag belépésétől számított első két befizetés esetén külön jogszabályban meghatározottak szerint eltérhet. A jóváírt összegeket a pénztár kormányrendelet által szabályozott befektetési formákba fekteti be, a pénztártagot megillető adókedvezményből költséget nem von le.

Az önkéntes nyugdíjpénztár a többi megtakarítási formával szemben, hogy ehhez a munkáltató is hozzájárulhat a tagdíj részleges vagy teljes átvállalásával.  

Amennyiben a pénztártag elérte a nyugdíjkorhatárt, írásban nyilatkoelőnye zhat arról, hogy

• egy összegben vagy járadék formájában veszi igénybe a nyugdíjszolgáltatást, és nem fizeti tovább a tagdíjat, vagy
• az egyéni nyugdíjszámláján lévő összeg meghatározott részét egy összegben, a fennmaradó részt pedig járadék formájában veszi igénybe, és a tagdíjat nem fizeti tovább, vagy
• a tagdíjat fizeti és a nyugdíjszolgáltatást nem veszi igénybe, vagy
• az egyéni nyugdíjszámláján felhalmozott összeget a pénztárban hagyja, és nem fizeti tovább a tagdíjat, vagy
• az egyéni nyugdíjszámláján lévő összeg meghatározott részét egy összegben vagy járadék formájában igénybe veszi, és tovább fizeti a tagdíjat, vagy
• az egyéni nyugdíjszámláján lévő összeg meghatározott részét egy összegben vagy járadék formájában igénybe veszi, és nem fizeti tovább a tagdíjat.

A pénztár köteles a fenti pontokban foglalt valamennyi lehetőséget biztosítani tagjai számára.

A várakozási idő a belépéstől számított legalább 10 év. Ennek letelte után, de még a felhalmozási időszakban – ami a belépéstől a nyugdíjszolgáltatás megkezdéséig terjedő idő – eldöntheti a pénztártag, hogy

•  változatlan feltételek mellett tag marad a pénztárban, vagy
• folytatja pénztártagságát, és az egyéni nyugdíjszámláján nyilvántartott összeg egészét vagy egy részét a nyugdíjkorhatár elérése előtt felveszi; erre legfeljebb háromévente egy alkalommal van lehetőség, azonban fontos, hogy az így felvett összeg hozam része adómentes, míg a tőke részt a hatályos adójogszabályok szerint adófizetési kötelezettség terhelheti, vagy
• kilép a pénztárból, vagy
• az egyéni nyugdíjszámláján lévő összeget a pénztárban hagyja, további tagdíjfizetés nélkül.

A várakozási idő letelte előtt a pénztártag átléphet egészség-, vagy önsegélyező, vagy egészség- és önsegélyező pénztárba, ha munkaképességét legalább ötven százalékban elvesztette, illetve legalább negyven százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ebben az állapotában legalább egy évig javulás nem várható, valamint az illetékes hatóság igazolását bemutatja.

A nyugdíjkorhatár elérését megelőző felhasználás csak indokolt esetben javasolt.

Elhalálozás esetén az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítást a pénztártag által megjelölt haláleseti kedvezményezett, annak hiányában a törvényes örökös kapja meg.

A 2012. december 31-ig nyugdíjpénztárba belépett tagok esetén a nyugdíjkorhatár elérését követően adómentes a nyugdíjszolgáltatás.

A 2012. december 31-ét követően pénztártaggá válók számára adómentes a nyugdíjszolgáltatás

• 10 éves tagsági viszonyt követően, vagy
• ha a tag rokkanttá nyilvánítás alapján vált jogosulttá rá.

Az önkéntes nyugdíjpénztári számlaértesítő

Amennyiben a pénztár 

• nem működtet elszámolóegységen alapuló nyilvántartási rendszert, úgy  legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-ig megküldi a számlaértesítőt a pénztártag részére;
• elszámolóegységen alapuló nyilvántartási rendszert működtet, úgy legkésőbb a tárgyévet követő év február 28-ig megküldi a számlaértesítőt a pénztártag részére.

Összegzés

Miért lehet jó ez Önnek ez a szolgáltatás?

• Nem igényel különösebb szakértelmet és állandó figyelmet azügyfél által.
• Évente adókedvezményt kaphat.
• Örökölhető, illetve haláleseti kedvezményezett is megjelölhető.
• Béren kívüli juttatás keretében számos munkáltató elérhetővé teszi.

Mire kell figyelnie?

• Nincs lehetőség egyedi portfólió kialakítására.
• A befizetésekhez az első 10 évben nem lehet hozzájutni, kivéve a nyugdíjkorhatár elérése esetén.

Utolsó frissítés: 2024. december 23.

 

*Nyugdíjkorhatár:

• a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti öregségi nyugdíjkorhatár, továbbá
• az az időpont, amelytől a pénztártag öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rokkantsági ellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban vagy nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesül, vagy
• az az időpont, amelytől a pénztártag a honvédek jogállásáról szóló törvény vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti nyugdíj előtti rendelkezési állományba áthelyezésre kerül.