Önkéntes nyugdíjpénztár
nyomtatás
Önkéntes nyugdíjpénztárAz önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás elsődleges célja a nyugdíjas évek anyagi biztonsága, és az életszínvonal emelése. A nyugdíjkorhatár elérését* követően Ön az eltelt várakozási idő hosszától függetlenül jogosulttá válik a nyugdíjszolgáltatásra.
Nyugdíjkorhatár:
- a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti öregségi nyugdíjkorhatár, továbbá
- az az időpont, amelytől a pénztártag öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rokkantsági ellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban vagy nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesül, vagy
- az az időpont, amelytől a pénztártag a honvédek jogállásáról szóló törvény vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti nyugdíj előtti rendelkezési állományba áthelyezésre kerül.
Érdemes már az első munkahely megszerzésekor önkéntes nyugdíjpénztári tagságot létesíteni, erre már 16 éves kortól lehetőség van.
Az önkéntes nyugdíjpénztári tagság:
- rugalmas mértékű rendszeres befizetés mellett is elérhető,
- nem igényel magas szintű befektetési ismereteket, továbbá
- a pénztártag kockázatvállalási hajlandóságának és életkorának megfelelő portfóliók közül választhat.
Az elszámolóegységes nyilvántartást vezető pénztáraknál a választott portfólió aktuális árfolyama napi szinten ellenőrizhető a pénztárnál és az MNB honlapján. Tekintettel arra, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások jellemzően hosszú távúak, a pénztárak, illetve a potfóliók befektetési teljesítményénekmegítélése során célszerű lehetőség szerint legalább 10-15 éves időtartamot figyelembe venni.
A jegybank minden évben publikálja honlapján az éves, tízéves és tizenötéves pénztári hozamrátákat, ezzel is megkönnyítve a pénztárválasztást.
Amennyiben a pénztártag nem elégedett a szolgáltatással vagy a hozamokkal, akkor a megtakarításait másik pénztárba is átviheti, ennek költsége az utalás díján felül maximum 3.000 Ft lehet. Fontos tudni, hogy a múltbeli hozamok nem adnak garanciát a jövőbeli hozamokra.
Az egyéni befizetések és a munkáltatói hozzájárulás után 20%-os, évi maximum 150 ezer Ft-os adókedvezményt igényelhet. Ezt az összeget a pénztártag egyéni számláján írják jóvá. Az adókedvezmény maximális kihasználásához éves szinten 750.000 Ft-os befizetés szükséges. A nyugdíjpénztár köteles jóváírni a tag, illetve a munkáltatói tag által teljesített befizetések évi 10 000 Ft összeghatárig terjedő részének legalább a 90 %-át, az azt meghaladó résznek pedig legalább a 94%-át. Ettől a szabálytól a pénztár a tag belépésétől számított első két befizetés esetén külön jogszabályban meghatározottak szerint eltérhet. A jóváírt összegeket a pénztár kormányrendelet által szabályozott befektetési formákba fekteti be, a pénztártagot megillető adókedvezményből költséget nem von le.
Az önkéntes nyugdíjpénztár előnye a többi megtakarítási formával szemben, hogy ehhez a munkáltató is hozzájárulhat a tagdíj részleges vagy teljes átvállalásával.
Amennyiben a pénztártag elérte a nyugdíjkorhatárt, írásban nyilatkozhat arról, hogy
- egy összegben vagy járadék formájában veszi igénybe a nyugdíjszolgáltatást és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy
- az egyéni nyugdíjszámláján lévő összeg meghatározott részét egy összegben, a fennmaradó részt pedig járadék formájában veszi igénybe és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy
- a tagdíjat fizeti és a nyugdíjszolgáltatást nem veszi igénybe, vagy
- az egyéni nyugdíjszámláján felhalmozott összeget a pénztárban hagyja és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy
- az egyéni nyugdíjszámláján lévő összeg meghatározott részét egy összegben vagy járadék formájában igénybe veszi és a tagdíjat tovább fizeti, vagy
- az egyéni nyugdíjszámláján lévő összeg meghatározott részét egy összegben vagy járadék formájában igénybe veszi és a tagdíjat tovább nem fizeti.
A pénztár köteles a fenti pontokban foglalt valamennyi lehetőséget biztosítani tagjai számára.
A várakozási idő, azaz a belépéstől számított legalább 10 év letelte után, de még a felhalmozási időszakban - ami a belépéstől a nyugdíjszolgáltatás megkezdéséig terjedő idő - eldöntheti a pénztártag, hogy
- változatlan feltételek mellett tag marad a pénztárban, vagy
- folytatja pénztártagságát, és az egyéni nyugdíjszámláján nyilvántartott összeg egészét vagy egy részét a nyugdíjkorhatár elérése előtt - legfeljebb háromévente egy alkalommal - felveszi (fontos azonban, hogy az így felvett összeg hozam része adómentes, míg a tőke részt a hatályos adójogszabályok szerint adófizetési kötelezettség terhelheti), vagy
- kilép a pénztárból, vagy
- az egyéni nyugdíjszámláján lévő összeget tagdíj fizetése nélkül a pénztárban hagyja.
A várakozási idő letelte előtt a pénztártag átléphet egészség-, vagy önsegélyező, vagy egészség- és önsegélyező pénztárba, ha munkaképességét legalább ötven százalékban elvesztette, illetve legalább negyven százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ebben az állapotában legalább egy évig javulás nem várható, valamint az illetékes hatóság igazolását bemutatja.
A nyugdíjkorhatár elérését megelőző felhasználás csak indokolt esetben javasolt.
Elhalálozás esetén az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítást a pénztártag által megjelölt haláleseti kedvezményezett, annak hiányában a törvényes örökös kapja meg.
A 2012. december 31-ig nyugdíjpénztárba belépett tagok esetén a nyugdíjkorhatár elérését követően adómentes a nyugdíjszolgáltatás.
A 2012. december 31-ét követően pénztártaggá válók számára adómentes a nyugdíjszolgáltatás
- 10 éves tagsági viszonyt követően, vagy
- ha a tag jogosultsága rokkanttá nyilvánítása alapján keletkezett.
Az önkéntes nyugdíjpénztári számlaértesítő