Ha a neten vettük bankkártyával, visszakaphatjuk a hibás termék árát

Budapest, 2022. február 25. - „Interneten vásároltunk apósomnak külföldi mobiltelefont karácsonyra, de nem a kért készülék jött meg. Igaz az, hogy állítólag a bankunknál is kérhetjük a vételár-visszafizetést?” (H. Péter, Lőrinci). A visszaterhelés (chargeback eljárás, vagyis amikor visszakapjuk pénzünket) egy, a nemzetközi kártyatársaságok (pl. Mastercard, Visa) által létrehozott, nem jogszabály által előírt szolgáltatás. A visszaterhelési igény teljesítésére az áruval, szolgáltatással kapcsolatban felmerült vásárlói probléma esetén e kártyatársaságok szabályzatai alapján, általában online bankkártyás vásárlásoknál van mód, vagyis ahol fizetésnél a kártya fizikailag nem volt jelen. 

A kártyatársaságoknak az eljárással kapcsolatos előírásai a pénzforgalmi szolgáltatótól (bankok, egyéb pénzforgalmi vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmények) függetlenek. Utóbbiak tehát azokat nem módosíthatják.

Az online vásárlás nem zárja ki, hogy pl. ne egy futártól vegyük át akár otthonunkban a megvett árut, ha azt előzetesen az interneten fizettük ki. Egyes áruk, szolgáltatások esetében (pl. élelmiszer, autómosás) viszont utólag nem ítélhető meg egyértelműen azok minősége, emiatt ezeknél nem kérhetünk visszaterhelést. Igényünket emellett maximum a kártyatársaságok szabályzata alapján megadott határidőig – pl. 120 napig – érvényesíthetjük (ezért erre érdemes előzetesen rákérdezni bankunknál).

A visszaterhelést kártyakibocsátó bankunknál kérhetjük. Ilyenkor jeleznünk kell annál – személyesen vagy elektronikus úton – a vásárlás időpontját, fizetett összeget, a kereskedő nevét, a fizetésnél használt kártya számát, illetve a visszatérítési igényünk indokát is (pl. kért áru nem érkezett meg, nem az az áru érkezett meg, megvásárolt szolgáltatás nem vehető igénybe stb.) 

Bankunk a teljeskörű kivizsgálás érdekében emellett kérheti a kereskedővel történt (írásbeli) kommunikációról szóló információkat is, így pl. a megrendelés visszaigazolását, kereskedői értesítéseket, ha van, az annak ügyfélszolgálatával történt üzenetváltásokat (pl. e-mail, chates kommunikáció stb. formájában), de akár fotókat is a hibás vagy sérült termékről. Az adatok beszolgáltatása érdekében kártyakibocsátó pénzforgalmi szolgáltatónk külön is megkereshet minket.

Mindezek miatt mindig célszerű (főképp esetleges jogvita esetén) lehetőleg mindig írásban és nem szóban kommunikálnunk a kereskedővel!

Visszaterhelési igényünket a pénzforgalmi szolgáltató a kártyatársasági előírások alapján megvizsgálja. Egyeztet arról az érintett kereskedő kártyaelfogadó pénzforgalmi szolgáltatójával is. Ha az adatok alapján megállapítja, hogy kérelmünk jogos, bankunk köteles befogadni az igényt, és visszaadni nekünk a vitatott összeget. A kár viselését pedig ilyenkor az egyes további szereplők között a kártyatársasági szabályok határozzák meg. Ha igényünk nem jogos, bankunk írásban, indoklással köteles elutasítani azt.

A visszaterhelési eljárás esetleg ügyintézési díjjal is járhat nekünk, de csak akkor, ha a kártyatársasági szabályok erre lehetőséget adnak az intézménynek, és az azokat üzletszabályzatában le is írta.

A visszaterhelésre vonatkozóan nincs konkrét pénzügyi fogyasztóvédelmi jogszabályi előírás, tehát annak teljesítését az MNB sem kérheti számon a bankoktól (a jegybank és a Pénzügyi Békéltető Testület pl. a bankokkal kötött szerződésünk hibás teljesítésére vagy az általunk jóvá nem hagyott fizetési műveletek kapcsán intézkedhet, a pénzügyi tárgyú jogszabályok ugyanis ezekre vonatkozóan fogalmaznak meg előírásokat).

Ha visszaterhelési eljárásunk sikertelen, természetesen marad egyéb lehetőségünk is a kereskedővel szemben: választott vagy polgári peres bíróság adhat jogorvoslatot nekünk.

(A cikk eredetileg a Blikkben jelent meg 2022. február 24-én.)