Olcsóbban, egészségesebben – tippek a fenntartható konyhához

Budapest, 2022. június 17. - Egy átlagos magyar háztartás kiadásainak 26,1 százalékát jelentette 2020-ban az élelmiszerek vásárlása. Azóta komoly élelmiszer-árrobbanás is sújtja a világot. Hogyan mérsékelhetjük a költségeinket?
A csalad.hu és a Pénzügyi Navigátor közös cikke.

A családi költségvetés legjelentősebb kiadási tétele a bevásárlás, emellett az élelmiszerek ökológiai lábnyoma is hatalmas, egy átlagos európai emberének mintegy felét teszi ki. Társadalmunk eközben a pazarlásra rendezkedett be. Az ENSZ felmérése szerint a világon megtermelt összes élelmiszer egyharmadát, mintegy 1,3 milliárd tonnát vesztegetjük el minden évben, miközben a világon csaknem egymilliárd ember alultáplált.  

Sok megy a szemétbe  

A magyar háztartások is bőven kiveszik a részünket a pazarlásból. Itthon évente 1,8 millió tonna a teljes élelmiszerveszteség: a kidobott mennyiség kitenne egy összefüggő kamionsort Budapesttől Párizsig, tele pakolva – figyelmeztet a Magyar Élelmiszerbank Egyesület.     

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Nébih kutatása szerint az otthonainkban évente fejenként 65 kiló élelmiszerhulladékot dobunk ki, pedig ennek a fele könnyen megmenthető lenne. A háztartási pazarlás ráadásul a pénztárcánkat is terheli, meghaladja az évi 300 milliárd forintot az országban. Ahhoz, hogy ezt a többség fel is ismertje, bőven van tennivaló. 

A Magyar Nemzeti Bank 2021 nyarán készített közvélemény-kutatásából az derül ki, hogy tízből nyolc ember számára ugyan ismert az ökológiai lábnyom fogalma, de a saját háztartása vélt ökológiai lábnyomát a többség alul becsülte. Az ezt csökkentő lépések közül pedig általában azokat teszik meg leginkább, amelyek azonnali megtakarítással kecsegtetnek.  

Pedig amikor az ételt kidobjuk, értelmét veszti az annak előállításába fektetett emberi munka, kárba vész a rengeteg felhasznált víz, a gépesítés miatt elégetett üzemanyag, felesleges volt a környezetszennyező szállítás és a hűtéshez, fűtéshez, feldolgozáshoz felhasznált energia. A kidobott élelmiszer bomlani, rothadni kezd, ez a folyamat is súlyos környezeti utóhatásokkal jár, szén-dioxid kerül a levegőbe. Az élelmiszerpazarlás tehát nagymértékben hozzájárul a klímakatasztrófához.  

Nincs vége a drágulásnak

Az időjárási viszonyok, az aszály, a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború, rendkívüli áremelkedést eredményezett az élelmiszerágazatban. A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint az élelmiszerek ára az előző év azonos hónapjához képest csaknem ötödével, 18,6 százalékkal nőtt.  

A Világbank áprilisi jelentése további számottevő élelmiszer-áremelkedést jelez előre erre az évre. Szakértők szerint ennek a fő oka elsősorban az energiaárak emelkedése és a fenntarthatósági célkitűzésekkel járó többletköltségek. Az ukrajnai konfliktus pedig főként a gabonakészletek kiesése miatt jelent majd gondot. Az év végéig átlagosan még 10-20 százalékkal emelkedhetnek az élelmiszerek árai, de ha valami hiánycikké válik, akkor az átlagosnál nagyobb is lehet a drágulás.  

Van megoldás? 

Számos kutatás állítja, hogy étkezési szokásaink megváltoztatása ahhoz hasonló környezeti eredménnyel járhat, mintha felhagynánk az autózással és mindenhova biciklivel vagy gyalog járnánk. Jöjjön néhány tipp az MNB Pénzügyi Navigátor segítségével, amivel csökkenthetjük ökológiai lábnyomunkat és mérsékelhetjük a költségeinket is:   

• Tervezzük meg előre a heti menüt és a vásárlást, így csak a szükséges mennyiséget vesszük meg. Keressünk recepteket, amelyben egy másik étel maradéka felhasználható alapanyagként, valamint olyanokat, amelyek lefagyaszthatóak! 
• Keressük a közeli lejáratú termékeket, ha tudjuk, hogy biztosan elfogyasztjuk őket – ezek gyakran leértékelt áruként szerepelnek a polcokon, ami még kedvezőbb a pénztárcánknak is. 
• Ismerjük meg a szezonális zöldségek, gyümölcsök listáját!? 
• Ma már sok helyen találhatunk „Szedd magad!” akciót, ami nem csak jó minőségű, helyi élelmiszereket biztosít, de akár családi élményt is, és persze alacsonyabb költségeket. 
• Ha mégis marad kidobásra váró élelmiszer, és van rá lehetőség, komposztáljunk.  
• Tegyünk el télire!?  
• Elegendő kevesebb vizet használni a főzéshez a zöldségeknél, ne feledjük, hogy a párolás egy egészséges és takarékos elkészítési mód. 
• Klímabarát és energiatakarékos, ha kuktát használunk, illetve minél vastagabb talpú edényben főzünk. A fedő használata is csökkenti a szükséges energiát. 
• Ha étteremben eszünk, csomagoltassuk be a maradékot!? 
•Válasszunk hazai, édesvízi halat az egzotikus fagyasztott áru helyett! Ha mégis a tenger gyümölcseire vágyunk, válasszuk az MSC minősítésű terméket, amelyek halászatakor tartózkodnak az egyes halfajok kihalásához vezető módszerektől.  
• Vásároljunk a környékről, helyi termelőtől, azon belül is lehetőleg biogazdaságból származó termékeket! Kerüljük a messziről érkező alapanyagok vásárlását! 
• Fogyasszunk kevesebb hús- és tejterméket!?Például vezessünk be heti egy húshagyó és/vagy tejtermékmentes napot! Ez a változás nemcsak a környezetre, hanem a szervezetünkre, egészségünkre is kedvező hatással jár.  
• Érdemes házi, szabad tartású baromfit vásárolni, és csökkenteni a nagyüzemi tartással nevelt szárnyas mennyiségét az étrendben. 

További hasznos, a környezeti fenntarthatóság és a családi pénzügyek összefüggéseivel kapcsolatos gyakorlati tanácsok az MNB Családi Zöld Pénzügyek honlapján találhatók.

(A cikk eredetileg a csalad.hu oldalon jelent meg 2022.06.16-án.)