Ravaszul fürkésznék ki banki adatainkat a csalók

Budapest, 2022. április 8. - „Felhívtak egy banktól, hogy felfüggesztették a számlámat, s csak akkor férek hozzá, ha bediktálom nekik az adataimat. Nem is náluk van a bankszámlám, mi lehetett ez a hívás?” (F. Enikő, Körmend). Csalók újfajta eszközökkel próbálnak megtéveszteni minket, azért, hogy megszerezzék banki azonosítóinkat, s kártyánkról, bankszámlánkról pénzt emeljenek le.

Az ilyen adathalász akciók száma idén jelentősen megnőtt. Az egyik módszer szerint a banki telefonos ügyfélszolgálatéhoz hasonló telefonszámokról vagy épp látszólag a banki számról hívnak minket. Segítséget ajánlanak „megtámadott” bankszámlánk miatt, vagy hiányzó adatokra hivatkoznak, s megoldásként ehhez elkérik azonosítóinkat. Ha jelezzük, hogy más bank ügyfele vagyunk, akkor „átkapcsolnak” minket annak az ügyfélszolgálatához.

A hazai bankok soha, semmilyen csatornán (sem telefonon, sem emailben vagy sms-ben) nem kérik el teljes bankkártya számunkat, PIN-kódunkat, illetve internetes banki jelszavainkat, hiszen nincs rá szükségük! Nem végeznek egymás közt hívás-átkapcsolási szolgáltatást sem, hiszen versenytársak. Ha bizonytalanok vagyunk, szakítsuk meg a telefonos beszélgetést, s az általunk ismert banki telefonos ügyfélszolgálati számon győződjünk meg a valós helyzetről! Ne adjuk meg adatainkat akkor se, ha nem egy bank, hanem más cég (pl. egy webáruház) nevében kérik azt, pl. arra hivatkozva, hogy elakadt egy internetes bankkártyás fizetési tranzakció.

Egy másik friss trükk, hogy ha az interneten bankunk honlapjára keresünk, az első találatok között egy, a csalók által kialakított, a hitelintézet igazi weblapjára megtévesztésig hasonlító oldal ugrik fel. Ha erre rákattintunk, majd ott megadjuk adatainkat, az szintén a bűnözők kezébe kerül.

E módszer másik verziója, ha emailban vagy sms-ben küldik el a hamis linket, internetes hivatkozást nekünk, s szintén valami rendkívüli okra – biztonsági probléma, banki akció, adategyeztetés, esetleg nyereményjáték – hivatkozva kérik adataink begépelését. A hamis banki oldalak szín- és formavilága is megtévesztésig hasonlít a mintaként használt valódi netbankokéra. A képernyőn sokszor felugró ablakon kérik titkos azonosítóink begépelését.

Gyanút kelthetnek bennünk a sürgető hangvételű üzenetek, a furcsa fogalmazás vagy a megnyitott oldalak gyenge minőségű grafikája is. A hamis oldalak egy részét kiszűrhetjük, mivel a bankok valódi oldalain a webhely címének beírására szolgáló mezőben mindig egy zárt lakat ikon látható (a biztonságos kapcsolat jele), illetve a webcím elején a „https” betűcsoport szerepel. A csalóknál viszont gyakran a „http” felirat látható. A legbiztosabb megoldás, ha magunk írjuk be a weblap címét, s azt nem keresőprogramból vagy egy idegen (pl. internetkávézóban) számítógép által felugró ajánlatból választjuk ki.

A csalók a nekünk küldött emailekben olykor „banki alkalmazás” vagy „vírusírtó program” letöltését kérik. A valóságban ezek kémprogramok vagy távoli hozzáférést biztosító alkalmazások (pl. AnyDesk, TeamViewer), amikkel mobiltelefonunkon vagy számítógépükön a továbbiakban hozzáférhetnek érzékeny adatainkhoz. Nem zárható ki, hogy saját bankunk olykor maga is kéri egy-egy számítógépes programcsomag frissítését, bár ez inkább vállalati ügyfelek esetében jellemző. Ha emiatt bizonytalanok vagyunk a kérés kapcsán, a program letöltése, megnyitása előtt egyeztessünk erről is a jól ismert telefonszámon a banki ügyfélszolgálattal!

Növeli biztonságunkat a bankszámlaműveleteknél, internetes kártyás vásárlásoknál kötelező erős ügyfélhitelesítés. Ezeknél ugyanis nem elég a számla- vagy kártyaadatokat ismerni, emellett egy további információ (pl. a mobiltelefonunkra érkező egyszer használatos kód vagy az ujjlenyomatunk) is kell a művelet teljesítéséhez. Ha mégis megszereznék adatainkat, haladéktalanul tiltassuk le bankkártyánkat és netbankos/mobilbankos belépésünket hitelintézetünknél és tegyünk feljelentést!