Biztosítások

Egy előre nem látható, váratlan esemény nyomán bekövetkező kár költségeit  – a biztosítási szerződésben foglaltaktól függően – részben vagy teljes egészében a biztosítótársaság fizeti, így a biztosítás nyugalmat és anyagi biztonságot jelent, mert a kiesett javak ily módon fedezhetők, pótolhatók.

Különböző mértékben, de mindenkinek szüksége lehet biztosításra, hiszen az emberek többsége rendelkezik ingatlannal, nagyobb értékű vagyontárggyal, és ha ezek megrongálódnak, megsemmisülnek, önerőből csak komoly erőfeszítések árán pótolhatók.

Az élet-, betegség- és balesetbiztosítások váratlan egészségromlás esetén nyújtanak segítséget.

Előfordulnak olyan esetek, amikor kötelező a biztosításkötés. A gépjárművel való közlekedés „veszélyes üzem”, egy balesetben az utasok és a gépjárművek is komolyan megsérülhetnek, így e károk fedezetére az üzembentartóknak kötelező felelősségbiztosítást kötni. Egyes szakmák képviselőinek is kötelező felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezni, ilyen például az ügyvéd, az orvos, a könyvvizsgáló, a közjegyző, a végrehajtó stb.

• Életbiztosítások, valamint baleset-, illetve betegségbiztosítások
• Gépjármű-biztosítások (KGFB, casco)
• Lakásbiztosítások
• Utasbiztosítások

Mielőtt biztosítási szerződést köt, gondolja végig igényeit, céljait és hosszú távú teherviselő képességét! Döntés előtt feltétlenül tájékozódjon a kiválasztott termék(ek) és szolgáltatás(ok) feltételeiről, akár a biztosítóknál papíron vagy elektronikusan elérhető ügyféltájékoztatók, akár az interneten elérhető összehasonlító honlapok segítségével!

Életbiztosítás esetén általában hosszú időre kötelezi el magát – főleg akkor, ha a biztosítás mellé megtakarítási rész is párosul –, ezért fokozott körültekintéssel és megfontoltan járjon el! Kerülje a döntést siettető, kevés és homályos magyarázattal szolgáló üzletkötőket!

A biztosítási feltételek sokszor bonyolultak, ezért a megfelelő biztosítás kiválasztásában segíthet egy független szakember, vagy megbízható biztosításközvetítő. Szerződéskötés előtt az eljáró ügynöknek széleskörű tájékoztatást kell nyújtania, aminek keretében ki kell térnie például a saját nevére, valamint annak a cégnek a nevére, amelynek megbízásából a tevékenységét végzi. Ismertetnie kell továbbá a felügyeleti hatóságot és azt a nyilvántartást is, amelyben ő mint ügynök szerepel, illetve amelyben ellenőrizhető. Mindenképpen érdemes ellenőrizni, hogy az ügynök rendelkezik-e a megfelelő engedéllyel vagy jogosultsággal ahhoz, hogy közvetítői tevékenységet végezzen.

Valamennyi Magyarországon tevékenykedő közvetítő és biztosító megtalálható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján elérhető Intézménykeresővel.

A szerződési feltételek közül a biztosítási díj és annak fizetési gyakorisága mellett a legfontosabb, hogy milyen biztosítási eseményekre terjed ki a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, melyek a biztosító mentesülésének esetei, az alkalmazott kizárások köre.

Kérje a biztosításközvetítő segítségét a szerződésből eredő kockázatok feltárásában, a szerződési feltételeknek ezt figyelemfelhívó módon kell tartalmaznia!

Tájékoztatáshoz való jog

A biztosítónak és a biztosításközvetítőnek a szerződés megkötése előtt bizonyítható és azonosítható módon, világos, pontos, közérthető, egyértelmű, nem félrevezető, tisztességes, részletes és díjmentes írásbeli tájékoztatást kell adnia a biztosító főbb adatain túl a biztosítási szerződés legfontosabb jellemzőiről.

Amennyiben a biztosítási szerződés megkötése előtt tanácsadásra is sor kerül, akkor a biztosító személyre szabott, konkrét ajánlást ad, és tájékoztatja Önt arról, hogy miért az adott termék felel meg leginkább az Ön igényeinek és szükségleteinek. Ennek érdekében a biztosításközvetítő köteles írásban felmérni az Ön igényeit. Az Ön érdeke, hogy válaszoljon az igényfelmérés során feltett kérdésekre.

Ha egy biztosítási terméket olyan kiegészítő termékkel vagy szolgáltatással együtt kínálnak, amely nem biztosítás, a szolgáltató tájékoztatja Önt arról, hogy van-e lehetőség a csomag egyes elemeit külön-külön is megvásárolni. Amennyiben igen, a szolgáltató megfelelő tájékoztatást ad a csomag egyes elemeiről, azok költségeiről és díjairól.

Abban az esetben, ha a biztosítási termék olyan áru vagy szolgáltatás kiegészítője, amely nem biztosítás, a szolgáltató köteles tájékoztatni Önt arról, hogy az külön megvásárolható-e. A szabály alól kivétel, ha a biztosítási termék befektetési szolgáltatási tevékenységhez, lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződéshez, vagy fizetési számlához kapcsolódó kiegészítő termék.

Az életbiztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül írásbeli nyilatkozattal indoklás nélkül felmondhatja a szerződést. Ebben az esetben a biztosító köteles Önnel 30 napon belül elszámolni. A biztosító ilyenkor érvényesítheti az erre az esetre vonatkozó, terméktájékoztatóban szereplő költségeket. Nem mondható fel a hitelfedezeti életbiztosítás, valamint az az életbiztosítás, amelynek tartama a 6 hónapot nem éri el.

Részletesebb információk a Fogyasztóvédelmi jogok menüpont alatt olvashatók.

Jogorvoslati jog

Panasz esetén elsősorban az érintett biztosítóhoz, alkuszhoz vagy többes ügynökhöz kell fordulnia. Panasztételt követően fordulhat az MNB-hez, illetve a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) is. Minden esetben nyitva áll a bírósági út igénybevételének lehetősége is. Az MNB fogyasztóvédelmi jogszabályok megsértésének gyanúja esetén tud eljárni, a PBT és a bíróság pedig a szerződést érintő kérdésekben (pl. elszámolási vita, szerződés érvényessége stb.).

Részletesebb információkat a Mit tegyünk, ha pénzügyi panaszunk van? menüpont alatt talál.

Díjfizetési kötelezettség

A szerződő kötelezettsége, hogy időben és folyamatosan rendezze a biztosítás díját. Ha szerződési feltétel nem rögzíti, díjelmaradás esetén a biztosító nem küld külön felszólítást. Kivétel ez alól az az eset, amikor a felszólítás küldését jogszabály írja elő a biztosító számára.

Közlési kötelezettség

A szerződő a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. Ennek megsértése a biztosító feltételes mentesüléséhez vezet. Vagyis, ha a biztosított nem tudja bizonyítani, hogy az elhallgatott körülmény a biztosító által ismert volt, vagy nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében, akkor a biztosító mentesül a helytállási kötelezettség alól.

A határozatlan idejű vagyon- és kárbiztosítási szerződések általában a biztosítási évfordulóval írásban, indokolás nélkül felmondhatók, a felmondásnak az évfordulót megelőzően legalább 30 nappal meg kell érkeznie a biztosítóhoz.

Lakásbiztosítási szerződések esetében 2024-től a biztosítási évfordulón túl további egy alkalommal – minden év márciusában – is lehetőség van a szerződés felmondására. 

Az életbiztosítási szerződésekre eltérő szabályok vonatkoznak, amelyek korlátozzák a felmondás lehetőségeit. Ezeket az egyes szerződési feltételek tartalmazzák. 

Közös megegyezéssel bármikor lehetőség van évközben is a szerződés megszüntetésére.

A szerződések érdekmúlással is megszűnhetnek, ez akkor lehetséges, ha a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt.

Fontos tudni, hogy a biztosító akkor áll helyt, ha a káresemény bekövetkezésekor Ön a szerződésben meghatározottak szerint jár el.

• Nézzen utána, mi a teendő a káresemény bekövetkezésekor, mi a kárügyintézés menete! Olvassa el a szerződést, az általános szerződési feltételeket vagy kérdezzen a biztosító ügyintézőjétől!
• Őrizze meg mindazon dokumentációt, amelyet a biztosító a teljesítéshez követelhet!
• Ha a biztosítóhoz a kárigényt postai úton jelenti be, azt tértivevénnyel vagy ajánlva adja fel, hogy az később igazolható legyen! A biztosítótársasággal történő valamennyi levelezés során így járjon el!
• Nézzen utána, a biztosító hány napon belül köteles helytállni!
• Nézzen utána annak is, hogyan tud panasszal élni a biztosítótársaságnál!

Egyes biztosítási szerződésekhez adókedvezmény, illetve adójóváírás kapcsolódhat.

2016. január 1-től, ha a szerződés megkötése után a szerződéshez kapcsolódó adókedvezményre vagy adójóváírásra vonatkozó szabályozás megváltozik, a biztosító a kedvezmény, illetve a jóváírás megőrzése érdekében javaslatot tehet a szerződés módosítására (például javasolhat díjemelést).

A javaslatot az adójogszabály hatályba lépését követő 60 napon belül kell megküldeni.

Ha az ügyfél nem utasítja el a javaslatot annak kézhezvételét követő 30 napon belül, akkor a módosítás a jogszabályváltozás időpontjával lép hatályba. A javaslat elutasítása nem ad alapot a biztosítónak a szerződés felmondására. A tájékoztatást bizonyítható és azonosítható módon, közért-hetően, egyértelműen és részletesen, írásban kell nyújtani.

Utolsó frissítés: 2024. február 5.

A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a szerződés tartalma szerinti biztosítási összeget köteles kifizetni, esetleg járadék formájában folyósítani. Életbiztosítás esetén a bizto-sító nem a bekövetkezett kár nagyságát, hanem a szerződésben meghatározott összeget fizeti ki, hiszen a biztosítási esemény (élethelyzet) által okozott kár pénzben általában nem fejez-hető ki.

Alapvetően két életbiztosítási típust különböztethetünk meg: a haláleseti és az elérési biztosítást. Ezekből számos további, igen elterjedt forma eredeztethető, mint például az említett két típus ötvözeteként leírható vegyes biztosítás vagy a járadékbiztosítás.

A haláleseti (kockázati) életbiztosítás

Kockázati életbiztosítás esetén a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosított a biztosítás időtartamán belül meghal, akkor előre meghatározott személy(ek), a kedvezményezett(ek) részére egy előre meghatározott összeget (biztosítási összeg) fizet ki. Ha az időtartam lejártakor a biztosított életben van, akkor a biztosítás kifizetés nélkül megszűnik.

E biztosítási forma célja elsősorban a kedvezményezettek számára biztosítani, hogy a biztosított halála esetén ne kerüljenek szorult anyagi helyzetbe, a biztosított esetleges adósságának (pl. bankkölcsön) megfizetése ne jelentsen túl nagy terhet az örökösöknek. A kockázati életbiztosítás ezért hitelfedezeti életbiztosításként is felhasználható. A kockázati biztosítás kifizetése fedezetet nyújthat akár a temetési költségekre vagy a hagyatéki terhekre is.

Az "egész életre szóló", vagy angol terminológiája alapján a "whole life" biztosítás, a kockázati biztosítás egy speciális fajtája. Itt a biztosítás tartama a biztosított hátralévő élete, így mindenképpen kifizetéssel szűnik meg. Jellemző megoldás a whole life biztosítás esetében, hogy a díjfizetési periódust korlátozzák, pl. az ügyfél 80 éves koráig, és ezután a biztosítás díjfizetés nélkül marad érvényben.

Az elérési biztosítás

Elérési biztosítás esetén a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosított a biztosítási tartam eltelte után is életben van, akkor a biztosítási összeget kifizeti neki, vagy egy előre meghatározott kedvezményezett részére. Ha a biztosított a tartam lejárta előtt meghal, akkor a biztosítás megszűnik, és a már befizetett díjak, valamint a felhalmozott hozam a ked-vezményezett(ek)et, annak hiányában pedig az örökös(öke)t illeti. Fontos megjegyezni, hogy a legtöbb biztosítási piacon - így  Magyarországon is - az elérési biztosítás bizonyos értelemben csak elméleti konstrukció, önmagában ilyet nem árusítanak. Nálunk leggyakrabban a vegyes, a díj-visszatérítéses elérési biztosítás és a járadékbiztosítások részeként jelenik meg.

Vegyes biztosítás

Az egyik leggyakoribb életbiztosítási termék a vegyes biztosítás, mely a kockázati és az elérési biztosítás kombinációja. Ebben a formában biztosítási esemény:

• ha a biztosított életben van a biztosítás lejártakor, vagy
• ha a biztosított meghal a biztosítási időtartam alatt.

A biztosítás alapszolgáltatása ennél a formánál tehát a következő:

• ha a biztosított az előre rögzített tartam lejártakor életben van, a biztosító kifizeti az akkor érvényes (nyereséggel növelt) biztosítási összeget;
• ha a biztosított a biztosítási időtartam alatt meghal, úgy a biztosító kifizeti a halál időpontjá-ban érvényes (nyereséggel növelt) biztosítási összeget.

Ez a biztosítási forma alkalmas arra, hogy a biztosított gondoskodjon a halála esetén hátramaradott családtagjairól, illetőleg biztosítsa nyugdíjas évei anyagi biztonságát, előtakarékoskodjon valamilyen jövőben várható kiadásra, pl. gyermekek iskoláztatásának, családalapításának, lakhatásának segítésére. Olyan konstrukciónál, amelynek két biztosítottja van, a korábban elhunyt biztosított halála számít biztosítási eseménynek, ilyet jellemzően házastársak kötnek.

Ennél a hosszú távra szóló biztosítási terméknél jelentős szerepet játszik a befektetési eredmény. Az eredményesség mértéke azonban előre nem kiszámítható, ezért erre a biztosítók általában nem adnak garanciát.

A befektetés eredményességének megítéléséhez fontos megismerni a befizetett biztosítási díj sorsát. A díj egy részét a biztosító költségként azonnal elvonja. E költségrész mértéke, összetétele az ügyfelek számára általában nem ismert. Fontos az, hogy az ügyfél még a szerződés megkötése előtt alaposan megismerje a biztosítás feltételeit tartalmazó szabályzatot. A költségek levonása után megmaradó díjrész egy kisebb része a teljes veszélyközösségben bekövetkező haláleseti kifizetések alapjául szolgál, a nagyobbik díjrész lesz az alapja azoknak a kifizetéseknek, amelyeket a lejáratkor kapnak meg az akkor életben lévő biztosítottak. Ez utóbbi díjrészek megtakarításként az úgynevezett életbiztosítási díjtartalékba kerülnek, ezt az összeget fekteti be a biztosító.

A biztosító az életbiztosítási díj kiszámításakor feltételez egy olyan hozamot, amelyet mindenképpen el fog érni, és a szolgáltatás díját ennek figyelembevételével állapítja meg. Ennek a hozamnak a mértéke a technikai kamatláb, amely a biztosítási feltételekből általában megismerhető. A biztosítónak a vállalt szolgáltatást akkor is teljesítenie kell, ha a befektetési eredmény elmaradna a technikai kamatlábtól. A biztosítók túlzott garanciavállalásának határt szab a technikai kamatláb maximális mértékéről szóló  54/2015. (XII.21.) számú MNB rendelet.

Ha a befektetési eredmény nagyobb, mint a technikai kamatláb, akkor a technikai kamatlábat meghaladó rész (többlethozam) nagyobb hányadát a biztosító visszajuttatja a veszélyközösségnek, kisebbik részét pedig megtartja saját költségeire, nyereségére. A hatályos biztosítási törvény szerint a többlethozam legalább 80%-át kell visszajuttatni, amely visszajuttatás nem lehet alacsonyabb a biztosítási szerződésben foglaltaknál.

Megtakarítási jellege miatt a biztosítás akkor sem szűnik meg kifizetés nélkül, ha időközben jelentős változás áll be a szerződő körülményeiben. Ha folytatólagos díjfizetésű biztosítás esetén a szerződő nem fizeti tovább az esedékes díjakat, két lehetőség közül választhat: kötvénye visszavásárlását vagy díjmentesítését (más kifejezéssel: díjmentes leszállítását) kérheti.

Ezek az úgynevezett maradékjogok, melyek általában csak a biztosítási feltételekben meghatározott idő eltelte után nyílnak meg, azaz a visszavásárlásra és díjmentesítésre ekkortól kerülhet csak sor.

Visszavásárláskor a szerződés az eredeti szerződési időtartam előtt megszűnik. Ilyenkor a biztosító a biztosítás szerződési feltételeiben meghatározott mértékű kifizetést teljesít, és a biztosítás a kifizetéssel megszűnik. Fontos tudni, hogy a visszavásárlási összeg igen alacsony lehet, messze elmaradhat az addig befizetett díjak összegétől. A visszavásárlási érték meghatározásának szabályait a szerződési feltételek tartalmazzák.

Díjmentesítéskor (másként díjmentes leszállításkor) a biztosítási összeget csökkentik, figyelemmel arra, hogy a biztosított a továbbiakban nem fizeti be az eredeti szerződés szerint még hátralevő esedékes díjakat. Ebben az esetben a biztosítás nem szűnik meg. A biztosítás lejártakor, illetve a biztosított halála esetén a csökkentett biztosítási összeget fizeti ki.

Vannak olyan szerződések is, amelyek lehetővé teszik, hogy a díjmentesítés után egy későbbi időpontban a díjfizetés újra folytatható legyen.

Figyelni kell arra, hogy a szerződés eltérően kezeli a díjmentesítést, illetve a díjnemfizetés eseteit. Díjmentesítéskor a szerződés nem szűnik meg, de a szolgáltatás összege változik, míg díjnemfizetés esetén a szerződés megszűnhet.

Ha a szerződő átmeneti pénzzavarba kerül, és ezért kívánja megszüntetni a szerződést, segítséget nyújthat még számára a díjtartalék fedezete mellett nyújtott áthidaló jellegű kölcsön is.

A befektetési egységekhez kötött, más néven unit-linked biztosítás

A klasszikus életbiztosításokkal ellentétben a befektetési egységekhez kötött életbiztosításnál a szerződő megválaszthatja, hogy az általa befizetett díj egy részét, az életbiztosítási díjtartalékot milyen típusú és kockázatú befektetésekbe helyezze el a biztosító.

A hiányos pénzügyi ismeretekből adódó későbbi problémák elkerülése, a kockázatok csökkentése érdekében a szolgáltató köteles előzetesen egy alkalmassági és megfelelési tesztet (Mi-FID-teszt) kitöltetni Önnel. Ennek célja, hogy felmérje egyrészt az Ön pénzügyi helyzetét, céljait, pénz- és tőkepiaci ismereteit, másrészt azt, hogy az adott pénzügyi eszköz megfelel-e az Ön igényeinek és pénzügyi ismereteinek.

A biztosítók általában különböző kockázatú és várhatóan eltérő megtérülésű eszközalapokat hoznak létre, amelyeket a jellemző összetétel alapján neveznek el. A szerződő befektetési preferenciája alapján választhatja ki ezek közül a neki megfelelő alapot. Sok esetben lehetőség van arra is, hogy a befizetett díjat megossza a különböző eszközalapok között, azt azonban nem határozhatja meg, hogy a biztosító konkrétan milyen eszközbe fektesse a pénzét. Például nem adhat megbízást a biztosítónak arra, hogy befizetéséből 5 éves hátralevő futamidejű államkötvényt, vagy egy adott részvénytársaság részvényét vagy kötvényét vásárolja meg.

Fontos tudni, hogy a befektetési életbiztosításoknál a biztosító jellemzően nem vállal tőke- és hozamgaranciát a befektetésekre. Előfordulhat az is, hogy befektetéseink értéke csökken.

A biztosító egy-egy eszközalapot csak abban az esetben nevezhet tőke- vagy hozamgarantáltnak, ha ahhoz tényleges pénzügyi garanciát biztosít. A hozamgarancia egyben tőkegaranciát is jelent.

Egy eszközalap akkor nevezhető tőke- vagy hozamvédettnek, ha a vonatkozó részletes befektetési politika alapján nem valószínű a tőke elvesztése, illetve a hozamcél nem teljesülése.

A befektetéshez kötött biztosítások esetén kiemelten fontos tájékozódnunk az adott konstrukció költségstruktúrájáról, melyet a biztosító szerződési feltételeiben határoz meg. Célszerű előzetesen részletes tájékoztatást kérnünk arról, hogy a biztosító összeg szerint milyen mértékű és típusú költségeket kíván érvényesíteni.

Járadékbiztosítások

A járadékbiztosításoknak számos formája van, és gyakran kombinálják őket más biztosításokkal is. Nem mindegyik járadéktípus tekinthető életbiztosításnak, csak az, amelynek a kezdete, vége, vagy tartama a biztosított halálától függ.

A járadékbiztosítások legjellemzőbb típusai

Egyszeri díjas biztosítás esetén a biztosítási díjat a szerződő előre, egy összegben fizeti meg, míg folyamatos vagy rendszeres díjfizetésű biztosításnál a biztosítási díjat a szerződő a szerződés szerint meghatározott díjfizetési időszak alatt, meghatározott gyakoriság szerint fizeti (havi, negyedéves, féléves, éves).

Azonnal meginduló járadéknál még a szerződéskötés évében megindul a járadékfizetés, míg halasztott járadékfizetés esetén csak a szerződésben meghatározott időtartam (általában néhány év) eltelte után.

Az előleges járadékot mindig az időszak (leggyakrabban hónap) elején, az utólagos járadékot pedig mindig az időszak végén fizeti ki a biztosító (éves járadék fizetés esetén).

Az életjáradék tarthat a biztosított élete végéig (egyszerű életjáradék), vagy egy meghatározott időpontig vagy időtartamig, de legfeljebb a biztosított – időpontot megelőző – haláláig (időleges életjáradék). A biztosító garantálhatja, hogy egy meghatározott ideig, általában néhány évig, mindenképpen folyósítja a járadékot (garanciaidő), függetlenül attól, hogy a biztosított életben van-e.

Kiegészítő biztosítások

További kockázatokra általában önálló szolgáltatást nyújtó, kiegészítő jellegű biztosítások is köthetők a biztosításokhoz. Ezek a kiegészítő biztosítások technikai megoldásaikban (díjfizetés gyakorisága, inflációkövetés stb.) igazodnak a „fő” biztosításhoz, és annak megszűntével ezek is automatikusan megszűnnek.

Ilyenek lehetnek például:

• baleseti halál esetén a haláleseti szolgáltatáson felüli, további szolgáltatás biztosítása;
• szolgáltatás rokkantság, kórházi ápolás, műtét esetén, ha az ok baleset volt;
• szolgáltatás betegség miatt bekövetkező rokkantság, műtét, kórházi ápolás esetén;
• rettegett vagy kritikus betegségek (rák, infarktus, szélütés stb.) bekövetkezése esetén járó szolgáltatások;
• a hátralevő díjak átvállalása meghatározott esemény bekövetkezte után;
• a díjnövelés-kiegészítő biztosítás (opció) lehetővé teszi, hogy bizonyos időszakonként a szerződő új kockázat-elbírálás nélkül emelje a biztosítás díját és összegét.

Fontos tisztáznunk, hogy milyen célból kötünk biztosítást! Biztosítani kívánjuk magunkat, hozzátartozóinkat, avagy inkább megtakarítani, befektetni szándékozunk? Amennyiben inkább a megtakarítás a cél, ajánlott a biztosítási termékeket más pénzügyi, befektetési termékekkel is összehasonlítani.
A megtakarítási célú biztosítási termékek kiválasztása során segítséget nyújt a termék teljes költségmutatója (TKM) is. A megtakarítási célú életbiztosítási termékek TKM-értékekről és további információkról bővebben itt tájékozódhat.

Biztosítási szándék esetén mérjük fel a biztosítási szolgáltatással szemben támasztott igényeinket, valamint teherviselési képességünket! Az alábbi szempontok mérlegelését követően válasszuk ki a sokféle termék közül a megfelelő formát!

• Várható-e, hogy egy családtag halála vagy munkaképtelenné válása anyagilag jelentősen megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a család további megélhetését?
• A biztosítási esemény valószínűsége, a kockázat mértéke átlagos vagy annál nagyobb (pl. a biztosított fokozott veszéllyel járó munkakört tölt be)?
• Előrevetíthető-e a családi költségvetést terhelő jelentősebb kiadás, (pl. beiskolázás, házasságkötés, gyermekszületés)?
• Várható-e a család anyagi helyzetében, vagyongyarapodásában változást hozó tartós esemény (pl. nyugdíjazás), és ha igen, mikor?
• Milyen igényeink vannak, milyen életbiztosítási forma felel meg az elképzeléseinknek? Egyösszegű szolgáltatást vagy járadékfizetést igényelnénk?
• Milyen összeget tudunk havi rendszerességgel (esetleg inflációt követő módon) vagy egyszeri tartós lekötéssel elkülöníteni a biztosítási célra?